Századok – 1958
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685
694 MUCSI FERENC vidéki városokban éhséglázadások törtek ki. A Pest megyei Izsák községben a burgonyakíosztásra egy begyült tömeg beverte a községháza ablakait s a segédjegyző csak nehezen tudott elmenekülni az asszonyok haragja elől, akiknek nem mórt ki burgonyát.50 Mindszenten — a lőispán jelentése szerint — az asszonyok „hatósági közeget inzultáltak" és ablakokat törtek be a rossz élelmezés miatt.5 1 A Tolna megyei Máza községben az élelmiszerrel ellátatlan lakosság betört a malomba és kifosztotta azt.5 2 A Temes megyei Amor községben „az asszonyok fellázadtak", a jegyzői irodában mindent összetörtek, „most a malmokat veszik sorra", a jegyzőt, bírót megverték ; a Torontál megyei Folya községben ugyanez az eset ismétlődött meg azzal a kü.önbséggel, hogy a bírónak sikerűit az ablakon át elmenekülnie.53 Kecskeméten május 15-én nagy tömeg, főleg asszonyok, megrohanta a városházát, ott „egész nap zajongott" „az élelmiszerellátás nem kielégítő volta" miatt, s végül katonaság segítségével szorították ki onnan. A polgármester elismeri, hogy az asszonyoknak igazuk van és sürgősen burgonya, liszt és bab kiutalását kéri a belügyminisztertől.54 Május 29-én Ternesvárott nagy éhség elleni tüntetés zajlott le, a tüntetők behatoltak az üzletekbe, beverték a kirakatokat ; ahogyan az egyik, a cenzúrabizottság által lefoglalt, Ternesvárott keltezett levélben olvashatjuk : „itt is nagyon rossz az élet, a civilek éhségükben az ablakokat törik a városban".5 5 A váci polgármester jelentése szerint „a nép hangulata fásult", de ha tovább csökkentik az él el mi szeradagok at, bizonyosan zavargás tör ki, ,,. . .amely, hogy milyen méreteket fog ölteni és hogy kit és mit fog elsöpörni, azt előre megmondani nem lehet".56 1917 tavaszán valóban feszült volt a helyzet az országban. A hatóságokat felhívják, hogy éberen figyeljék a lakosság hangulatát, kü önös tekintettel az orosz forradalom eseményeire ; tájékoztassák a miniszterelnököt, hogy „tettek-e s ha igen, minő hatást az oroszországi események a lakosság hangulatára".57 Ezt követően megtiltják minden olyan hír közlését a sajtóban, amely ,,a lakosság körében nyugtalanságot kelthet".5 8 A kcrmáry kénytelen engedni az ellenállhatatlan tömegny omásr.ak : 1917-ben engedélyezi május 1. megünneplését. Garami Ernő április 30-án kétszer is tárgy alt Vadász Lipót államtitkárral, s ahogyan a budapesti rendőrfőkapitány instrukciójában áll : „Garami kijelentette, hogy a vezetőség elvesztette lába alól a talajt", tehát május elsejére alaposan fel kell készülni . . ,59 A munkásság visszahódította május 1 -ét, s visszahódított május 1-én kitűnt — írta az egyik munkáslap —, hogy a munkásosztály ereje és hatalma új erőre kapott, hogy megtört felette minden bilincsnek és félelemnek az erőszakos hatalma^ Az orosz forradalom óta a munkásság másként értékeli erejét és eltiporhatat-· lan elszántságát."60 s» PI. Arch. Pest m. főisp. biz. 1917—7431. PI. Arch. BM. ein. 1917—5087. res. "Pl.* Arch. Csongrád m. főisp. 1917 — 2778. " Pl. Arch. Tolna m. Völgységi j. főszb. 1917—42.,617. 63 Z->nsurcommission, 1917. júl., 20. 1. 54 PI. Aich. Kecskeméti polgm. ein. 1917—1S22. 66 Népszava, 1917. jún. 29., aug. 26., Zensurcommission, 1917. júl., 22. 1. 56 Pl. Arcli. Pest m. főisp. biz. 1917 — 47. "O.L. ME. 1917 —XVI —2367. res. 58 Bo. I. SZ. Áll. Levéltár, Pest m. főisp. biz. 1917 — 81. 59 PI. Arch. BM. ein. 1917—4505 res. Május l-re 586 gyalog-, 164 lovasrendőr, 510 csendőr állt készenlétben, s a belügyminiszter úgy rendelkezett, hogy katonaság „szükség esetén kéznél leg ven". 60 Cipőfelsőrészkészítők Szaklapja, 1917. jún. 5.
