Századok – 1958
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685
692 MUCSI F H R Ε NC Ugyancsak 1917 májusában sztrájksorozat zajlik le a bányászatban. Május 10-én Tatabányán, Dorogon és Tokodon tört ki sztrájk : a bányászok béremelést követelve beszüntették a munkát. A főispán jelentése szerint különösen Tatabányán volt „heves a mozgalom" s elhúzódott öt hétig ; akitartó, súlyos harc azonban nem járt eredménnyel. A sztrájkoló bányászok ellen a legvadabb terrort alkalmazták : hat vezetőjüket a katonai rögtönítélő bíróság halálra ítélte, s csak öt hét múlva, „a rend és a fegyelem" teljes helyreállta után változtatta át a király az ítéletet 9—9 évi szigorított börtönbüntetésre.38 Május 14-én a brennbergi bányászok léptek sztrájkba, s noha azbnnal katonaságot vezényeltek ki ellenük, harcuk két nap alatt eredményt ért el.39 Egy hét múlva a pécsvidéki bányászok : a mecsekszabolcsiak, vasasiak, somogyiak szüntették be a munkát. A kéthetes sztrájk részleges eredmények kiharcolásával június 4-én ért véget. Néhány hét múlva azonban ismét feléledj a harc a munkások és a katonai parancsnok között, elsősorban a 8 órás munkanap visszaszerzéséért. A katonai parancsnok fenyegetőzései ellenére („sztrájkoló munkásokkal semmiféle hatóság nem tárgyal . . . ezek mint hazaárulók a bíróság elé állítandók" stb.) a munkások önhatalmúlag áttértek a 10 órás munkanapról a 8 órásra, s a parancsnokság nem tehetett egyebet, mint hogy szemel húnyt e „törvénytelenség" láttán.40 Nagyjelentőségű sztrájkmozgalom bontakozik ki május végén az államvasutak műhelyeiben. Május 22-én sztrájk tört ki a szolnoki MÁV javítóműhelyben. 23-án már sztrájkban álltak a debreceni, érsekújvári, pécsi javító- és főműhelyek munkásai, s néhány nap leforgása alatt csatlakozott hozzájuk a sátoraljaújhelyi, a szegedi, a budapesti (Istvántelki és az Északi Járóműjavító), székesfehérvári MÁV-műhelyek munkássága is. A sztrájk nagy hatással volt a forgalmi személyzetre is. A Népszava szerint „olyan a hangulat az összes szolgálati helyeken, amilyen még sohasem volt, még az 1904. évi április 19-ike előtti napokban sem."41 A munkások 50%-os béremelést és 40%-os napidíj emelést követeltek, s egy hét-tíz nap elteltével valamennyi műhelyben győztesen fejeződött be a sztrájk.42 Sztrájkoltak a budapesti férfiszabók, a sütőipari munkások, az újpesti bőrmunkások, a budapesti gázgyárban és a vízműveknél „nyugtalanságot" és „zavarokat" észleltek, miért is a belügyminiszter azt javasolta, hogy a vízművek munkásait helyezzék katonai parancsnokság alá. Bérharcban álltak az asztalosok, a villamosvasúti alkalmazottak, a kárpitosok, a kéményseprők, a pincérek stb.4 3 1917 tavaszától kezdve bérharcok sorozata zajlik le a dohánygyárakban, míg végül is augusztus 6-án a dohánygyárak munkásai általános sztrájkkal igyekeztek jobb munkafeltételeket kiharcolni maguknak. A nagy sztrájk részleges sikerrel szeptember 13-án ért véget.4 4 38 PI. Arch. BM. ein. 1917-5961. res., O.L. : ME. 1917—4373. res. 39 PI. Arch. Soproni r.kap. ir. 1917 — 4586, PI. Arch. BM. cin. 1917 — 5872. res. 40 PI. Arch. BM. ein. 1917—5961 res., O.L. : ME. 1917 — 5595 res. 41 Népszava, 1917. máj. 22. A Népszava az 1904. ápr. 19-én kitört országos vasúti sztrájkra utal. 42 PI. Arch. BM. ein. 1917—6308, 6326, 6333, 6598, 6687, 6697, 6802 res., PI. Arch. Csongrád m. fôisp. 1917—1715. 43 A fenti sztrájkok leírását lásd; Népszava, 1917. márc. 10., szept. 9., 11., Nőmunkás, 1917. aug. 15., Cipőfelsőrészkészítők Szaklapja, 1917. júl. 11., I. sz. Budapesti Állami Levéltár. Főpolgm. ir. 1917—154., 170, Népszava, 1917. jún. 16., aug. 1., Népszava, 1917. máj. 30., szept. 15., Népszava, 1917. máj. 31., jún. 16. 44 Népszava, 1917. jún. 23., júl. 8., »*ent. 6., 7., 8., 12., 13., 14., PI. Arch. H. XV. 1/4.
