Századok – 1958

Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685

.686 MTIC'SI FERENC ponti hatalmak országaiban — ismét élesen napirendre került a háború első három évében erőszakkal és a soviniszta uszítás segítségével lefojtott demokratikus föladatok megoldása. A német kancellár már a forradalom győzelmét követő első napokban ígéretet tesz a politikai szabadságjogok kiterjesztésére (a háborús korlátozások enyhítése, porosz választójog), egy hónap múlva, a háború kitörése óta első ízben, összehívják az osztrák parlamentet, ezt követően IV. Károly leiratában a választójog kiterjesztésére, népjóléti intézkedésekre szólítja fel a magyar kormányt. Burián leváltása és Czernin kinevezése a Monarchia külügyminiszterévé, Tisza menesztése és az Eszterházy-kormány kinevezése — mindmegannyi jele a demokratikus erők előretörésének, a reakció kényszerű visszavonulásának, de ugyanakkor a demokratikus erők leszerelésére irányuló törekvéséinek is. Az orosz forradalom nyomán világszerte tért hódít a népek önrendelkezési jogának eszméje, amely helyenként — főleg az Osztrák-Magyar Monarchiában — erre az időre már az elnyomott népek rendkívül erős függetlenségi mozgalmává terebélyesedik. Az osztrák parlamentnek a háború kitörése óta első ülésszakán (1917 május) a cseh nemzeti képviselők a Monarchiának „szabad nemzeti államok szövetségévé" való átalakítását követelik ; a horvát parlament ülésén magyarellenes és a délszláv egység megvalósítását sürgető felszólalások hangzanak el ; általában nagy léptekkel halad előre a Monarchia elnyomott népeinek nemzeti-felszabadító harca. Az orosz forradalom hozzájárult azoknak a gátaknak a ledöntéséhez is, amelyek a hadviselő országokban a háború kitörése óta útját állották a munkásosztály gazdasági harcainak. Voltak sztrájk mozgalmak az 1917-et megelőző években is, számuk azonban elenyészik az 1917-es esztendő nagy tömegharcaihoz képest. A „külső ellenséggel" — más nemzetbeli munkás- és paraszttestvéreik ellen — vívott hosszú és véres harcok után a néptömegek, még csak ösztönösen, kezdik felismerni a belső, az igazi ellenséget : a háború szenvedéseiért felelős uralkodó osztályokat. * Magyarországon különös erővel hatottak az orosz forradalom keltette békeremények és szabadságtörekvések. Magyarország gazdasági-társadalmipolitikai helyzetében a háború harmadik évében mind nyilvánvalóbban megmutatkoztak a háborús kimerültség és a bomlás jelei. A gazdasági élet dezorganizálódása, a nyersanyaghiány, a lakosság mind nagyobb méreteket öltő ellátatlansága élelemmel. és a legszükségesebb iparcikkekkel ; mérhetetlen vagyonok felhalmozódása a hadseregszállítók kezében és a lakosság kilenctized részének egyre fokozódó nyomora az osztályellentétek fokozatos kiéleződésére vezettek ; a nemzetiségiek féktelen üldözése a háború idején, akik „politikai megbízhatatlanság" címén tömegesen estek áldozatul a legdurvább katonai önkénynek, rendkívül kiélezte a nemzetiségi tömegek harcát, amelyet nemzeti függetlenségük eléréséért a magyar uralkodó osztályok ellen folytattak ; mindennek politikai vetületeként megerősödött az ellenzéki pártok támadása a kormány diktatórikus vezetési módszerei ellen, s 1917 elején — először a szociáldemokrata párt részéről — elhangzott Tisza István távozásának követelése is. Magyarországon 1917 elejétől kezdődően forradalmi helyzet volt kialakulóban. A magyar uralkodó osztályok a hatalmukat fenyegető veszélye elhárítását elsősorban a háború gyors és lehetőleg győztes befejezésében látták. Az orosz