Századok – 1958
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: Az 1917-es oroszországi februári forradalom hatása Magyarországon 685
AZ 1917-ES OROSZORSZÁGI FEBRUÁRI FORRADALOM HATÁSA MAGYARORSZÁGON 687 forradalmat — ebben az összefüggésben — örömmel üdvözölték. A Budapesti llirlap szerint Oroszországnak „önvédelme fogja kívánni, hogy belső zavarának leküzdésére békét vásároljon szomszédaitól."2 „. . .Torz szélsőségre hajlik az orosz köztársaság, a cári zsarnokság után a tömegek zsarnoksága. Ez nekünk még kívánatosabb, mert egy zsarnok még tudhatja mit akar, de a zsarnokok milliói aligha egyesülhetnek közös akaratban" — örvendezett Az Űjság vezércikkírója,3 s a Pesti Hírlap szerint is Oroszországban „szétomló belügyek fogják lehetetlenné tenni Ά kifelé való erélyes fellépést."4 A győztes békekötésben bizakodó magyar uralkodó osztályok véleményét a legpontosabban Az Űjság egyik vezércikke fejezte ki. „A pétervári felfordulásban abszolút örvendetesnek és biztatónak a felfordulást üdvözöljük, mely gyengíti az ellenséget" — írta 1917. március 16-i vezércikkében. Hasonló hangnemben írt eleinte az egész kormánysajtó és az ellenzéki lapok egy része is. Ugyanakkor azonban,~ szem előtt tartva a békekötés lehetőségét — és a néptömegek általános békevágyának nyomása alatt — a sajtó hasábjain nagyhangú békenyilatkozatok is napvilágot láttak. A Budapesti Hírlap az orosz forradalmat „az első békehirnökként" üdvözölte.5 Az Üjság arról cikkezett, hogy „nincs az a cenzúrája a világnak, mely a népekben feléledt békevágyat elnyomni . . .tudná";6 a Pesti Hírlap szerint az orosz forradalom „végső eredményében a béke ügyének fog használni".7 Még Tisza István is a nem éppen jogosan „Igazmondónak" nevezett lapjában az orosz forradalmat „a béke reménysugarának" nevezte.8 Az április 1-i lapok óriási címek alatt a parlament következő egyhangúan elfogadott határozatát közölték : „Az országgyűlés őszintén kívánja, hogy az orosz nép minden körülmények között kivívott alkotmányos szabadsága élvezetében maradjon" és „tiltakozik . . . ama föltevés ellen, mintha az alkotmányos szabadságáért harcoló magyar nép fegyverei valaha is arra volnának felhasználhatók, hog}" Oroszországban az önkényuralom helyreállíttássék".9 Az elnyomott osztályok béketörekvése a céltalan öldöklés, a háborús nyomor elleni ösztönös tiltakozásban jut még elsősorban kifejezésre. Ez a tiltakozás' különböző formákban nyilatkozott meg, részben közvetlenül, részben haladó polgári írók, újságírók tolmácsolásában. A hadifogoly levelezés cenzúrabizottsága és más hatóságok jelentéseiben közvetlenül tükröződik a nép általános békevágya. „Nem törődnek semmivel, csak békét akarnak", „a békét kívánják, melyet közelinek hisznek, különösen az orosz-események miatt", „az oroszországi eseményeket a lakosság nagy örömmel vette tudomásul, mert ezzel közelebb látja a békét" — olvashatjuk csaknem minden jelentésben.1 0 „Békevágy általános — jelenti a cenzúrabizottság 1917 márciusában. — Megnyilvánulása hol közvetlenebb, hol burkoltabb, de majdnem -Budapesti llirlap. 1917. márc. 23. 3 1917. márc. 27. 1 1917. márc. 20. 6 1017. márc. 13. « 1917. ápr. 19. 7 1917. márc. 10. « 1917. ápr. 7. 9 Népszava, 1917. márc. 31. 10 HIL. Monatsbericht der k. undk. Zensurcommission für Korrespondenzen an Kriegsgefangene in Budapest (A hadifogolylevelezés es. és kir. cenzúrabizottságának havi jelentése Budapesten. A továbbiakban : Zensurcommission) 1917. április 0. 11. 1., Párttörténeti Intézet, (a továbbiakban PI.) Arch. Pest m. Főisp. biz. 1917/47.
