Századok – 1958

Tanulmányok - Nemes Dezső: Az első magyar szocialista forradalom 1

AZ ELSŐ MAGYAR SZOCIALISTA FOK RAJIALOM 5 Szükségesnek tartottam, hogy erről itt külön szóljak, mert úgy gondolom, mulasztást kell pótolnunk igen fontos kérdésekben. Az egész nemzetközi munkásmozgalom számára értékes tanulságot lehet es kell levonni az 1919-es magyarországi események jellegének és fényeinek az eddiginél teljesebb és helyesebb feltárásával és megvilágításával. Eddig sem hallgattunk arról, hogy a baloldali szocialisták hűen támogatták a proletárhatalom, a tanácsköztársaság megteremtéséért és megvédéséért folyó küzdelmet. De a kommunisták és a baloldali szocialisták összefogásának tényét és jellegét nem világítottuk meg kellő mértékben és jelentőségének megfelelően. Holott ennek a hagyománya rendkívül mély nyomot hagyott a magyar munkásmozgalomban és igen nagy szerepet játszott a felszabadulást követő években, a szocialista forradalom új győzelméért, a két párt új egyesüléséért folytatott hősies harcokban. A Magyar Tanácsköztársaság létrejövetelének a ténye az egész nyugateurópai munkásmozgalomra igen nagy hatással volt. És nem csupán a szocialista forradalom győzelmének a ténye volt nagy hatással, hanem emellett — úgy hiszem — az is, hogy a magyar munkásosztály a két munkáspárt erőinek egyesítésével vívta ki nagy győzelmét. A magyar proletárforradalom békés győzelme, a két munkáspárt erőinek egyesítése révén kivívott diadala az erők forradalmi egyesítésére ösztönzött másutt is. Természetesen nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az egyesülés módjának igen súlyos negatívumai voltak és ezek a negatív vonások ugyancsak éreztethették és nyilván éreztették is a maguk hatását az európai munkásmozgalomban, mégpedig negatív irányban. Nehezítette a reformistákkal való szakítást. Mégis nagy dolog volt az, hogy a'magyar munkásosztály 1919 márciusi ragyogó győzelmének példája megmutatta, hogy az összes szocialista erők forradalmi egyesülése milyen lendületet ad a proletariátus felszabadulási harcának, a szocialista forradalomért folyó küzdelemnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világrengető hatása mellett, úgy gondolom, a Magyar Tanácsköztársaság megszületésének az ösztönző hatása is játszott bizonyos szerepet abban, hogy 1919 áprilisában megszületett a Bajor Tanácsköztársaság! A proletárforradalom tüze magasra csapott Németországban is, s a nemzetközi burzsoázia megdöbbenése és félelme a szocialista világforradalomtól még nagyobb lett. A győztes antant hatalmak burzsoáziája és a levert Németország valamint szövetségeseinek a burzsoáziája gyorsan összefogott az európai proletárforradalom elfojtására. Ismeretes, hogy az európai burzsoázia a maga számára felbecsülhetetlen segítséget kapott a reformistáktól, a Noskéktól, az ő francia, angol, osztrák és egyéb társaiktól, akik — természetesen a „demokrácia" jegyében — nyíltan az ellenforradalmi burzsoázia oldalára álltak és sikerrel bomlasztották a proletariátus harci sorait. 1919 áprilisában megindították az antant katonai támadását a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Ugyanakkor az antant és a német burzsoázia, összes segítőikkel együtt, támadást indítottak a Bajor Tanácsköztársaság ellen is. Az antant és szövetségeseinek támadása rögtön megélénkítette a magyar reformisták aknamunkáját, akik bár színleg csatlakoztak a tanácsköztársasághoz, de az ellenforradalom előtt behódolni mindig készek, mihelyt úgy ítélik meg, hogy közeledik a „kedvező alkalom" a proletárhatalom nyílt elárulására. A külső imperialista támadás aktivizálta a burzsoá-földesúri és kulák reakciót, s ugyanakkor az egyesült pártban, az állami, szakszervezeti és