Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL· A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL· AZ ORSZÁGIG. I. 47 A XV. század elején minden kun nemzetség területi szervezetté, székké alakult.118 Hogy ment végbe ez a folyamat? Nem fegyverrel, mint a X. században, hanem a jog fegyverével ; az eredmény azonban ugyanaz lett. 1404-ben Zsigmond király kiadott egy rendeletet az alnádornak, a kunok akkori bírájának, hogy vizsgálja meg, hogy milyen címen tartják kezükben a kun kapitányok hatalmukat, kényszerítse őket bizonyítékaik felmutatására s mindazokat, akiknek nincs privilégiumuk Nagy Lajostól, Erzsébet vagy Mária királynőtől, fossza meg kapitányságától.119 Mi lett az intézkedés eredménye a Csertán-nemzetségben ? A nemzetségfő székhelyét, Halast, Szabadka, Madaras és Tavankut mezővárossal együtt a király elkobozta Köncsög utódaitól, kiszakította a kunok közösségéből és már 1439-ben egy időre odaadta a Hunyadiaknak. A királyi területté vált Halasra királyi megbízottat nevezett ki, aki a kincstartó, a budai vár provizora számára szedte a kunok adóját.12 0 A kunok megmaradt területe bírói szék lett, melyet kezdetben a nemzetség nevéről Csortán széknek neveztek (1418 : de sede Chortyan), majd a régi nemzetségfő, az új királyi megbízott székhelyéről Halas-széknek (1451 : sedis Hcdaszek ; 1451 : in sede iudiciaria in oppido Halas\ 1458 : Ladislao de Parlag prouisori curie nostre Budensis et comiti Comanorum nostrorum vei suis vicecomitibus sedis H alias),121 mindez annak ellenére, hogy Halas nem tartozott többé a Kunsághoz. A nemzetségfőtől származó Csircsí család 1436 és 1469 között három kisebb kun szállás „kapitányságát" viselte csupán.12 2 A nemzetség területe politikailag szervezett területté vált ; a nemzetségfő birtokai jórészt elkoboztattak ; a nemzetségfőtől kisajátított központba királyi alispán került ; a nemzetségfő utódai deklasszált helyzetben élnek maradvány birtokaikon. Mintha a X. századi fejlődés ismétlődnék meg újból a megváltozott viszonyok között. A dukátus Vármegyéink egy további csoportjáról külön kell szólnom, amelyek nemzetségi, etnikai, birtoklási és közigazgatási szempontból sajátos viszonyokat tüntetnek fel : ezek a hercegség, dukátus megyéi. A dukátus kérdésének monografikus feldolgozása nincs. Pedig e tárgy megérdemelte volna, mert a dukátus ország volt az országban s a királyság-118 A gróf Zichy-család okmánytára. Pest, 1871 [röviden: Zichy Okm.] II 268.1.; Dl. 87405; Györff y György : A kunok feudalizálódása. Parasztság tört. 14. sz 272. 1. 119 Gyárfás : A jász-kunok története III. 1883. 539. 1.; Mályusz Elemér: A középkori magyar nemzetiségi politika. Száz. 1939. 417. 1. "'« 1377 : Zichy Okm. IV. 8-10. 1.; 1380 : Dl. 87528 ; 1391 : Zichy Okm. IV. 467-70. 1.; 1394: Uo. 571. 1.; 1428: Uo. VHI. 363-65. 1.; 1439: Uo. 670 1. és Gyárfás: i. m. ΠΙ. 609. 1.; 1458: Dl, 88331. 121 Zichy Okm. IV. 491. 1.; Gyárfás: i. m. III. 626., 627. 1.; Dl. 88331. TM Gyárfás: i. m. 356., 665., 675. 1.; vö. id. tanulmányom 270. 1.
