Századok – 1958
Krónika - Mályusz Elemér: A Comité Scientifique du Répertoire des Sources Historiques du Moyen Age 1956. és 1957. évi római konferenciái 511
KRÓNIKA. 513 Nem valami egészen új feladat elvégzését javasolta G. Falco turini egyetemi tanár, hanem a Bibliotheca historica medii aevi c. munka új kiadását. Ezt a munkát a magyar kutatók is jól ismerik, hiszen nagyobb intézményeink történeti segédkönyvtáraiban általában megtalálható az August Potthast német könyvtáros által először 1862-ben, majd 1896-ban új, immár kétszeres terjedelemben kiadott Bibliotheca. Egyszerű belelapozás alapján hosszadalmas találgatás nélkül bárki rájöhetett, hogy a szerkesztő könnyen használható, gyors tájékozódást biztosító útmutatót óhajtott a középkor kutatóinak kezébe adni, megkönnyítve számukra az eligazodást a XVII—XVIII. századi Scriptores kiadványokban, a XIX. században közkedveltté lett Monumentákban és a Migne-sorozatokban, valamint a szétszórtan, valamennyi európai országban megjelent kiadványok rengetegében. Az ábécé rendbe szedett névsor azonban nemcsak a kiadásokat sorolta fel, hanem az egyes írókról rövid, találó jellemzéseket is közölt, mindegyiknél felsorakoztatva a kritikai irodalom termékeit. Emberfeletti szorgalom gyümölcse volt a munka s megérdemelten tette szerkesztőjének nevét fogalommá. Használat közben megnyugvással vettük mi, magyar kutatók is tudomásul, hogy az elbeszélő kútfőinkre vonatkozó adatok szintén helyet nyertek a kiadványban s a távoli érdeklődő, lia kedve tartja, azokat Anonymustól Tuberóig mind megismerheti. A megnyugvás azonban előbb észrevétlenül, majd egyre fokozódó méretekben helyet adott az aggodalomnak, hogy az „öreg Potthast" adatai kezdenek elavulni. Az 1896 óta eltelt hat évtized alatt sok, korábban ismeretlen kútfő látott napvilágot, még több jelent meg új kiadásban, a forráskritikai elemzés pedig szinte minden munkát ismételten is boncolókése alá vett. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a kitűnő bibliográfia változatlanul nélkülözhetetlen segítségünk maradt, azonban egyre inkább a kiinduló pontot kezdte jelenteni, mert az újabb kutatások és kiadások felől már nem tájékoztatott. G. Falco éppen ennek az új kiadásnak az elkészítésére tett javaslatot. Az élénk figyelem és lelkes helyeslés, amely előterjesztését fogadta, a sok javaslat, amely a kivitel módjának megállapításához kapcsolódott, egyaránt tanúsítják, hogy általánosan érzett hiányt hivatott az pótolni.2 Az az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy egyetlen ember nem vállalkozhat az új kiadás elkészítésére s csak valamennyi nemzet történetkutatói szervezeteinek összefogásával lehet a tervet megvalósítani. A konferencián elhangzottak szellemében Morghen professzor intézete, valamint a római történeti, régészeti és művészettörténeti intézetek szövetsége 1954-ben megalakították a Comité Scientifique du Répertoire des Sources Historiques du Moyen Âge-t, amely azután egyrészt biztosította a vállalkozás sikeréhez az anyagi eszközöket, másrészt az ugyancsak Rómában, 1955-ben megtartott X. Történettudományi Kongresszussal elismertette és megerősíttette működését. Az egész vállalkozás ily módon végső fokon a Comité International des Sciences Historiques ellenőrzése alá került. A munkálatok irányítása a Végrehajtó Bizottság kezében van. Tagjai a következők : L. Carolus-Barré, a római École Française igazgatója, R.Fawtier 2 A kiadás felvetéséről és a vita részleteiről a tanácskozások tavaly közzétett jegyzőkönyveiből értesülünk. A jegyz'őiönyv a konferencia elé került elaborátumok, javaslatok szövegét tartalmazó kiadvány (Atti del Convegno di Studi delle Fonti del Madiosvo Europao in occasione del 70° dalla fondazione dall' Istituto Storico Italiano (Roma, 14 — 18 aprile 1953). Communicazioni. Roma, 1957. p. XXII, 113) XI. s köv. lapjain olvasható. 33 Századok
