Századok – 1958

Könyvszemle - 489

500 KÖNYVSZEMLE Mitteleuropa-gondolatot a német soviniszták földrajzi, történelmi, diplomáciai és geopolitikai koncepciójukba. Meyer professzor, aki egészen a második világháború végéig követi a német ideológia fejlődését, arra is rámutat, miként adott helyet a „nagynéme't" ideológia az „össznémet" törekvéseknek, minkét fordultak a pre fasiszta és a fasiszta ideológusok a Mitteleuropa-gondolattól az Osteuropa-eszme még tágabb térségeket kínáló ideológiájához, amely egyenes irányban vezetett a Szovjetunió elleni agresszióhoz, valamint a kelet-európai népek leigázásához. Bár a szerző számára a magyar történelem bevonása másodlagos jelentőségű, seholsem hátrál meg a kelet-európai történelem tárgyalásától, a Magyarország és a szomszédnépek ellen irányuló fasisztaössznémet ideológiai és politikai presszió vázlatától és könyvében talán az a leginkább dicséretre méltó, hogy a keleteurópai problémákhoz éppen olyan biztos kézzel nyúl, mint az agresszív német ideológia egyik legfontosabb szálához, a Mitteleuropa-eszméhez. Vladimír Matula: Uudovít Stúr. (1815—1856). Bratislava, Vydavatefstvo Slovenskej Akademie Vied, 1956, 74, 1 1. Ez a népszerű kis kötet a Stúr-jubileum alkalmából jelent meg és Stúr alakját korának egész társadalmi és politikai szituációjában helyezi el. A fő hangsúlyt Stúr gondolatvilágának ós politikai tevékenységének bemutatására helyezi. Egyfelől rávilágít Stúr nagy pozitívumaira, kiemeli azt, hogy 1848 előtt gazdasági és társadalmi programja nagyjából megegyezett a Kossuth-vezette magyar mozgalom követeléseivel. Hangsúlyozza Stúr érdemeit a szlovák nyelv, irodalom, a szlovák nemzeti fejlődés terén. Másfelől határozottan elítéli reakciós állásfoglalását a magyar forradalommal és szabadságharccal szemben, amelyet a szerző szerint nem lehet a magyar köznemesség nacionalista szűkkeblűségóvel mentegetni. Ugyancsak elítéli Stúr kispolgári romantikus antikapitalizmusát és a reakciós cári Oroszországhoz, az elmaradott orosz obscsinához fűzött reménykedéseit. Végső következtetéseiben arra az eredményre jut, hogy csak a marxista szemlélet adhat helyes képet Stúrról és csak ez mutathatja meg negatív vonásai mellett nagy jelentőségét a szlovák fejlődésben. Matula könyve kétségtelenül reális, jó arcképet ad a szlovák történelemnek erről a kimagasló egyéniségéről. E. E. Y. Hales: Mazzini and the secret societies. The making of a myth. London, Eyre & Spottiswoode, 1956, XI, 226 1. (Mazzini és a titkos társaságok. Egy mítosz születése) A szerző a nagy olasz republikánus forradalmár életének egy töredékén kérészül teszi vizsgálat tárgyává a radikális olasz szabadságmozgalmakat. A történet már a 30-as évek végén lezáródik Mazzini svájci emigrációs tevékenységével. Annál több helyet kap a munkában Mazzini forradalmi eszméinek kialakulása egészen korai ifjúságától kezdve. Külön fejezet foglalkozik a könyvben a carbonari mozgalommal, majd a Mazzini marseillesi tartózkodása idején alakult „Ifjú Itália" csoport működésével és eszméivel. Részletesen elemzi Hayes a svájci és a szavojai forradalmi erjedést is. A mű tehát nem jut el az 1848/49-es forradalmi viharokig, ezért természetesen magyar vonatkozást sem találhatunk benne, ennek ellenére hasznos abból a szempontból, hogy megismerkedhetünk a szabadságharc felé törekvő olasz népi mozgalmakkal, amelyek a harmincas években összehasonlíthatatlanul aktívabb mórleget mutatnak fel a magyarországinál. Ismételjük, hogy bár a könyv Mazzini működésének csupán első felével, sőt még annál is kisebb töredékével foglalkozik és így kimaradnak belőle az olasz szabadságküzdelmek legnagyobb hullámai, mégis értékes abból a szempontból, hogy tudományos színvonalon tárgyalja a 48/49-es ós a későbbi forradalmi és nemzeti felszabadító harc nem kevésbé fontos előtörténetét, amely sokkal kevésbé ismert az irodalomban, mint az olasz egységért vívott nagy küzdelmek korszaka. H. B. EecTywee : KpbiMCKan Boitna 1853— 1856 rr. MocKBa, H3a. AKafleivimi HaynCCCP, 1956, 172, 2 1. (A krími háború 1853—1856) A krimi háború kérdésével a szovjet történettudomány is sokat foglalkozott, Tarle, Gorev, Lagovszkij és mások tollából számos munka jelent meg, ezekben a szovjet történészek tisztázták a háború jellegét és eseménytörténetét egyaránt. Besztuzsev az eddigi irodalom felhasználásával a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának népszerű tudományos sorozatában összefoglaló kis munkát írt a háború történetéről, ebben ismerteti Oroszország helyzetét a háború előtt, a háború előzményeit, menetét, különösen kiemeli Szevasztopol hősies védelmének történetét. A térképekkel és illusztrációkkal színesebbé tett könyv újból leszögezi azt az álláspontot, hogy a háború mindkét fél