Századok – 1958

Könyvszemle - 489

496 KÖNYVSZEMLE város már régóta felkeltette a várost ismerők figyelmét ós bámulatát. Luppov gondos levéltári kutatáson alapuló könyve részletes képet rajzol a város fejlődéséről I. Péter korában. Tárgyát igen szélesen értelmezve nemcsak egyszerűen az építkezések történetét írja meg, hanem képet ad a városrendószet fejlődéséről, a csatornázásról, közvilágításról, az építőanyagok előállításáról, az építőmunkások helyzetéről, a város közigazgatásáról és pénzügyeiről. Kiemeli azt, hogy ennek a csodálatos eredményeket felmutató városalkotó tevékenységnek megvoltak a maga előzményei a korábbi évtizedek orosz városrendészetóben. I. Péter kormánya meg tudta oldani az építkezéshez szükséges anyagok előállítását a város közvetlen közelében. A főváros építésébe bevonták az egész országot, ebben a munkában már szinte kizárólag bérmunkásokat alkalmaztak, nagymértékben bevonták az egyéni kezdeményezést és felhasználták a fejlett nyugati városépítészet eredményeit is. így a hagyományokat továbbépítve Pétervár építésében számos új vonást ismerhetünk m9g. I. Péter újító, reformer tevókeflységének ez a város az egyik legókesszólóbb bizonyítéka. A könyv sok korabeli illusztrációval, térképpel és statisztikai táblázattal teszi világosabbá és plasztikusabbá eredményeit. Luppov könyve érthetővé teszi azt a csodát, amelyet ennek a nagyvárosnak a felépítése jelent, és annál csodálatraméltóbbá azt az erőfeszítést, amelynek ez a város a gyümölcse. Georg Franz: Kulturkampf. Staat und katholische Kirche in Mitteleuropa von der Säkularisation bis zum Abschluß des preußischen Kulturkampfes. München, Verlag Georg D. W. Callwey, (1931), 355 1. (Kultúrharc. Az állani és a katolikus egyház Közép-Európában a szekularizációtól a porosz kultúrharc végéig) A szerző mindenekelőtt a kultúrharc fogalmát tisztázza, majd a nagy francia forradalom ós a szekularizáció kérdéseit elemzi. Figyelemreméltó a restauráció és az 1848/49-es forradalom korszakának egyházpolitikai vizsgálata. A „főrész" a közép-európai kultúrharc 1859 —1879-es korszakával foglalkozik, ezen belül a római kérdéssel, az ausztriai „Kulturkampf" problémájával, majd a svájci kultúrharc tárgyalása után a kisnémet birodalmon belüli viszonyokat vizsgálja Bajorországban. és Poroszországban. A nagy porosz kultúrharc kapcsán természetesen részletesen foglalkozik Bismarck szerepével, a kultúrharc kiéleződésének okaival, az egyházra vonatkozó törvényekkel, a csalhatatlansáai dogma hatásával, majd a kisebb német államoknak ós az egyháznak viszonyát tárgyalja. Az utolsó részben Franz professzor az egyház ós az állam közti első (1878 —79-os) tárgyalásokat részletezi, leírja a Vatikán é3 Németország közti diplomáciai viszony visszaállításának körülményeit, majd a német belpolitikai életnek a témára vonatkozó elemzésével zárja le a hatalmas anyagot felölelő müvet. Egy rövid zárófejezet Franciaország hasonló vonatkozású kérdéseivel foglalkozik. M. Kukiel: Czartoryski and European unity, 1770—1861. Princeton, Princeton University Press, 1935, XVII, 354 1. (Czartoryski és az európai egység) A XIX. századi lengyel arisztokratadiplomata élettörténete elválaszthatatlan attól a lázas tevékenységtől, amelyet az emigráns lengyel szervezetek folytattak a francia, az angol és a török udvarban, továbbá Európa csaknem minden országában. Czartoryski, aki a cári udvarban működött, sőt orosz, külügyminiszterségig emelkedett, a napoleoni háborúk diplomáciai küzdőterein is megfordult, később azonban részben elfogadta Napoleon lengyelországi politikáját. 1820-ban Czartoryski végleg szakított a cárral annak lengyelországi politikája miatt, az 1831-es felkelésben pedig már aktív szerepet töltött be. Kukiel gazdag anyag alapján írja meg a nagy lengyel emigráció történetét és az emigránsok arisztokratikus szárnyának működését Czartoryski vezetése alatt. Külön fejezet foglalkozik a lengyel diplomácia közelkeleti működésével, majd a forradalmak korában betöltött szerepével. Ezen a helyen szó esik a lengyel emigráció magyarvonatkozású elképzeléseiről is, a részletek között azonban nem találunk olyan adatot, amely meghaladná eddigi ismereteinket. A krimi háború története és utórezgesei zárják le a könyvet, amelynek központi alakja, Czartoryski, idealizált formában szerepel és bár működésének volt haladó vonása is — gondoljunk csak a magyar-szláv közeledés terén kifejtett fáradozásaira —, a szerző nem bírálja Czartoryskinak az emigráns lengyel demokratákénál kétségtelenül kevésbé haladó eszméit. A könyvhöz igen részletes bibliográfiai összeállítás és mutató csatlakozik. Tadeusz Lepkowski: Porzatki klasy robotniczej Warszawy. Warszawa, Panstwowe Wydawnictwo Naukowe, 1956, 397, 1 I. (A varsói munkásosztály kezdetei) Ez a rendkívül érdekes és igen gazdag anyagot felt.áió munka a Lengyel Tudo-