Századok – 1958

Könyvszemle - 489

492 KÖNYVSZEMLE kiadást nagy örömmel üdvözölhetjük, mert így a magyar szakemberek az eredeti munkák alapján ismerkedhetnek meg a jeles orosz törtenész munkásságával. Robert Holtzmaiin : Geschichte der sächsischen Kaiserzeit (900—1024). Berlin, Rütten und Loening, [1955] 575 1., 45 tb. (A szász császárkor története) Holtzmann professzor könyve a szász dinasztia korának részletes feldolgozása, amely Nagy Károlytól a XI. század derekáig tekinti át a középkori német történelem gyakran más népek történetével összefonódó problémáit. A ,,kt.roling örökség" című fejezet Nagy Károly birodalmával és a frank birodalom széthullásával foglalkozik, majd a X. századi német történelem részletes analízisével folytatódik, ismerteti a gazdasági viszonyokat, a birodalom társadalmi képét, az új hercegségek kialakulását, végül az egyház ós a kultúra kérdéseit tárgyalja. A második fejezet I. Konrád és I. Henrik korával (911-936) foglalkozik, Konrád ural kodásának tárgyalása után rátér Henrik és a feudális oligarchia viszonyára, a magyarok, a szlávok és a dánok ellen folytatott harcokra (926 — 934). Ismerteti a birodalom katonai átszervezését, amelyet jórészt a kalandozó magyarok támadásai folytán foganatosítottak, végül rövid áttekintést nyújt a császárság nemzetközi kapcsolatairól, elsősorban a Franciaországgal folytatottakkal. A harmadik fejezet Nagy Ottó korával foglalkozik (936 — 957), leírja a birodalmon belüli pártütóseket, a dánok ós a szlávok elleni hadjáratokat és Ottó itáliai aspirációit. Liudolf felkelésének tárgyalása után a Lechmezei csatáról szól és Ottót Martel! Károlyhoz hasonlítja. Nagy Ottó korának német államiságáról, a császárság és a kultúra viszonyáról külön fejezet szól, ennek keretében kap helyet a Drang nach Osten új fázisa (955 — 963) és a Kievvel felvett kapcsolatok érdekes története, Ottó itáliai politikája és a kultúrtörténeti adatok szintézise a X. század utolsó harmadában. Az ötödik fejezetben meglehetősen részletesen ismerteti a szerző II. Ottó magyarországi térítési terveit, az itáliai harcokat és a szláv felkelést. Ivót fejezet foglalkozik ΠΙ. Ottó birodalmával és ennek kapcsán I. István megkoronázásával, továbbá a birodalmi harcokkal és a birodalom külpolitiüájával. A 8 — 9. fejezet II. Henrik birodalmával, az utolsó pedig a késői szász császárkor gazdasági ós kulturális problémáival foglalkozik. A könyvet gazdag irodalomjegyzék és mutató egészíti ki. Wladyslaw Lega : Spoleczenstwo i panstwo Gdansko-pomorskie w XII i XIII wieku. Poznan, Instytut Zachodni, 1956, 307, 2 1., 5 tk. (A gdaiísk-pommerániai társadalom és állam a XII. és XIII. században) A szerzőnek ez a részletes okleveles anyagon és régészeti eredményeken alapuló, aprólékos gonddal kidolgozott munkája egy korábbi könyvének a folytatása, amelyben ezeknek a nyugat-lengyelországi részfejedelemségeknek a gazdaságtörténetét vizsgálta meg. Ebben a könyvben először a társadalom helyzetét veszi vizsgálat alá. A parasztság három csoportra oszlott, voltak szabadok, földhözkötött parasztok és szolgák. A városi lakosság alsóbb rétegei a parasztokhoz hasonlóan szlávok, a vezető réteg német. A lengyel nemesség mellett jelentős német lovagi réteget találunk. A pénzrendszer a lengyelországival azonos volt. A hadjáratokban az általános felkelés mellett egyre nagyobb szerepet játszott a katonai hivatású nemesség. A fejedelmi hatalom ós a nemesség harcában az utóbbi kerekedett felül, de valamivel később, mint Lengyelország egyéb részeiben. A politikai életre a feudális széttagoltság, a kis részfejedelemsógek feudális torzsalkodásai a jellemzőek. A világi papság a wroclawi püspökségtől függ, szláv, a szerzetesek németek. A szerző a kulturális életről is ad tájékoztatást, a nyugati hatások mellett egyéb befolyásokra is utal. A kultúra viszonylag magas fokát mutatja a plébániai iskolák megléte is. A kötetet bő historiográfia, hasznos tárgy- és helynévmutató és számos illusztráció egészíti ki. B. K. HuyHCKHtí : HcTOpimecKan reorpaijmn. HCTOpHH ee B03HHKH0BeHHH h pa3BHTHH Β XIV—XVIII Bexax. MocKBa, H3AaTeJibCTB0 . ΑκβΑβΜΗΜ Η ay κ CCCP, 1955, 328, 2 1., 17 tk. (A történeti földrajz. Létrejöttének és fejlődésének története a XIV—XVIII. században) •Jacunszkij bámutalosan nagy és széles-. körű anyagot feldolgozó részletes monográfiájában az első marxista összefoglalást nyújtja a történeti földrajz tudományának fejlődéséről. Előszavában már gondosan elhatárolja kutatási területét : a történeti földrajz a történettudomány egyik segédtudománya, fejlődése tehát szorosan öszszefügg egyrészt a történettudomány, másrészt a földrajztudomány fejlődésével. Éppen ezért kezdi a szerző tárgyalását az olasz humanizmussal és a felvilágosodás koráig követi nyomon a tudományág fejlődését. Minden korszakban külön fejezetekben foglalkozik általában a történet-