Századok – 1958

Könyvszemle - 489

KÖNYVSZEMLE 491 lalkozik a szerző a történelemelőtti kínai őskultúrákkal. A mítoszok korának igen érdekes, materialista szemléletű rajza után korszakonként és dinasztiánként tárgyalja a térben és időben egyaránt gigászi kínai történelmet. A Csou- ós a Han-dinasztia kora részletesebb tárgyalást nyer a könyvben, amely a kínai kultúrának más kultúrákhoz fűződő viszonyát sem hagyja figyelmen kívül. Időszámításunk után 960-tól kezdődően a szerző szemmel láthatóan jobban elmélyül a fontosabb rés >.létkérdésekben (Szung-dinasztia, mongol uralom). A mongol Jüan és a Mingdinasztia korával foglalkozó részeknél észrevehetően a kultúrtörténelem, a külpolitika, a többi országokkal való kapcsolai; kérdései domborodnak ki, a mandzsu dinasztiák koránál azonban az agrárviszonyok részletesebb elemzését kapjuk. Az ópiumháborúval lezárul a könyv, amelyet a Kínával foglalkozó komolyabb történeti munkák jegyzéke egészít ki. H3 HCTOpHH CpeAHeBeKOBOft Eeponbl (X— XVII. BB.). CőopHHK CTareií. (MocHBa), H3«. MOCKOBCKOI-O YHHBepcHTeTa, 1957, 184,2 1. (A középkori Európa történetéből [X—XVII. sz]) Ezt a gyűjteményes kötetet a moszkvai egyetem történeti karának egyetemes középkor-történeti tanszéke adta ki a tanr szék munkatársainak és végzett hallgatóinak írásaiból. A kilenc tanulmány a középkori nyugat-európai történetem egyes kérdéseivel foglalkozik. Sz. D. Szlcazkin a nyugat-európai abszolutizmus problémáját vizsgálja, a többiek az angol parasztság helyzetét és az állam adópolitikáját a XIII —XIV. században, az írországi agrárviszonyokat a XVI — XVII. században, Hollandia és Seeland kereskedelmét a XVI. században, a X. • század végi orosz-bizánci kapcsolatokat, a XV. századi angliai új nemesség létrejöttét, a feudális függő viszonyban levő parasztság kialakulását Ohampagneban a IX —X. században és Spanyolország XVI. századi gazdasági hanyatlásának kérdését. A kötet közli M. A. Pavluskova : II. András magyar király aranybullájának osztályjellegéről és jelentőségéről e. tanulmányát is. Zlatko Herkov: Grada za financijskopravni rjecnik feudalne epohe Hrvatske. Prvi i drugi svezak. Zagreb 1956, Djela Jugoslavenske Akadeinije znanosti i umjetnosti, knj. 47—48., VII, 535, 620 1. (Adatok Horvátország feudális korszakának pénzügyijogi szótárához) Fontos segédkönyv a feudális kor (XI — XIX. sz.) kutatói számára. A pénzügyigazgatás, pénztörténet, adóügy és gazdaságtörténet köréből 3700 — nagyobbrészt latin — fogalmat, kifejezést, terminus technicust magyaráz meg, amelyek a korszak okleveleiben és egyéb forrásaiban előfordulnak. A magyarázott fogalmak körének meglehetősen szóles elhatárolása következtében általános feudáliskori történeti szótárként is jól használható. Bevezetésül ismerteti forrásait, azokat az oklevélkiadásokat, és még kiadatlan oklevélgyűjteményeket és levéltárakat, amelyeknek anyagát a szótárban feldolgozza, majd betűrendben adja az egyes fogalmakat. Latin és horvát nyelven megadja az egyes fogalmak és kifejezések magyarázatát, utalva az idők folytán bekövetkezett jelentésváltozásaikra, felsorolja a rájuk vonatkozó irodalmat és idézi fontosabb előfordulási helyeiket, kifejtve, hogy mindegyikben milyen pontos jelentésben fordul elő. A magyar feudális kori gazdaságtörténészek is igen nagy hasznát vehetik e kötetnek. B. 0. KJIKMBCKHÜ : COMHHCHMH. I—II. Kypc pyccKOH HCTOpHH. MacTb 1—2. MocKßa, Tocn0J!HTH3flaT, 1956—1957, 425, 2 ; 466, 2 1. (Kljucsevszkij : Művei. Orosz történelem. 1—2. rész) V. O. Kljucsevszkij (1841-1911) az orosz liberális polgári történetírás egyik legjelentősebb képviselője. Több évtizedes egyetemi tanári pályafutása során sok olyan történészt nevelt, akik később a szovjet történetírás neves képviselői lettek. A Szovjetunióban most adják ki 8 kötetben válogatott munkáit, ezek sorában az orosz történelemről szóló egyetemi előadásait, amelyek korábban több kiadásban jelentek meg és németre is lefordították. Az 1. kötet a mongol hódításig tárgyalja Oroszország történetét, a 2. kötet a XVI. század végóig. Kljucsevszkij nagy érdeme volt, hogy idealista történet-felfogásával ellentótben, amely a, történeti folyamatot számos tényező együtthatásából magyarázta, a gyakorlatban nagy figyelmet fordított a gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődésére. Többek között éppen ez indokolta műveinek új kiadását. Az egyes kötetekhez a kiadók részletes megjegyzéseket is fűztek, ezekben utalnak Kljucsevszkij munkájának pozitív ós negatív vonásaira, valamint a szövegkiadás egyes technikai kérdéseit is érintik. Az 1. kötet elején nehánv lapos élet-rajz is található, amely meghatározza Kljucsevszkij helyét az orosz történetírás fejlődósében. Minthogy Kljucsevszkij munkáinak régebbi kiadásai Magyarországon jóformán hozzáférhetetlenek voltak, az új szovjet