Századok – 1958

Történeti irodalom - Mowat; Charles Loch: Britain between the Wars 1918–1940 (Ism. Elrick Doris) 463

TÖRTÉNETI IRODA LO-M 463 Politikai hatása szervezeti erejénél mindenesetre jóval nagyobb, ha természetesen szintén korlátozott is volt. A szerző azonban a Kommunista Párt szerepének teljes bagatellizálására törekszik. A második világháború idejéig alig említi, később pedig, amikor a magyar függetlenségi mozgalommal kapcsolatban elkerülhetetlenül foglalkoznia kell a kommunisták szerepével, fő módszere — a rövidség mellett — jelentőségük csökkentése, történelmi szerepük meghamisítása. Ha a kommunisták lejáratásáról van szó, úgy —- mint már említettük — minden kritika nélkül átveszi Horthyék rágalmait — pl. a biatorbágyi vasúti merénylettel kapcsolatosat is — s kiegészíti ezeket saját történetfelfogásából, melyben a dolgozó osztályoknak s azok pártjainak — a valóságtól eltérően — nem sok szerepet juttat. β Macartney professzor könyvére — anyaggazdagsága és részeredményei ellenére — rányomja a bélyegét a szerző haladásellenes politikai koncepciója. Macartney mentegetni igyekszik a Horthy-rendszer második világháború alatti politikáját, azt a politikát, amelynek eredményeképpen Magyarország a hitleri Németország utolsó csatlósává vált. Ennek megállapításához nem szükséges marxistának lenni, a New Statesman 1957. április 6-i számában Τ. A. P. Taylor professzor polgári demokratikus nézőpontból ítéli el Macartney haladásellenes történelemszemléletét. Történeti munkáit ui. nemcsak abból a szempontból kell megítélni, hogy milyen tényanyagot és milyen színvonalon közöl, hanem abból a szempontból is, hogy milyen társadalmi hatást kelt. Macartney könyve egyfelől lebecsüli azokat az erőket, amelyek a fasizmus ellen küzdöttek Magyarországon, másfelől mentegeti azokat a személyeket, akiknek a szereplése felett a történelem valójában már ítéletet mondott, s mindezzel természetesen félrevezeti a haladó nyugati közvéleményt s számos érdekes rószleteredménye mellett, mivel nem nyújtja hazánk e fontos korszakának igaz történetét, inkább a nyugati közvélemény dezorientálására alkalmas. INCZE MIKLÓS—RÁNKI GYÖRGY CHARLES LOCH MOWAT : BRITAIN BETWEEN THE WARS, 1918 -1940 (London. 1955. 694 I.) BRITANNIA A KÉT HÁBORÚ KÖZTI IDŐSZAKBAN, 1918—1940 Anglia két világháború közötti történelmével aránylag kevesen foglalkoztak, eddig csak egy-két kiemelkedő eseményt és problémát (pl. az általános sztrájkot, a munkáspárt történetét, a munkanélküli mozgalmakat és néhány alkotmányjogi kérdést) dolgoztak fel többé-kevésbé kielégítő módon. A kor körvonalai inkább a politikusok és közéleti személyek önéletrajzaiból, életrajzaiból vagy memoárjaiból domborodnak ki. C. L. Mowat tehát merész vállalkozásba fogott, amikor ezt a bonyolult korszakot minden nehéz gazdasági ós politikai problémájával együtt átfogóan, sokoldalúan igyekezett ieltárni, feladatával kitűnően birkózott meg : tankönyvet írt, nem szándékozott részletes kutató munkával egyes problémákat eredeti módon megoldani, de az egész korszakra olyan átfogó képet nyújtott, amely eddig hiányzott az angol történetírásban, s könyv aprólékos, gondos munka eredménye, teljességre törekszik. A rengeteg feldolgozott tényből azonban nem száraz adathalmaz, hanem szellemes, olvasható, sokszor izgalmas korrajz bontakozik ki az olvasó előtt. Módszere a leírás és elemzés szerencsés keveréke. Elemzései sokszor mélyrehatóak és újszerűek. A korszakot minden oldalról igyekszik megközelíteni ; foglalkozik többek között a politikai helyzettel, Anglia gazdasági fejlődésével, a különféle pártokkal és pártvezérekkel, a birodalom szétesésével, az angol nép szociális helyzetével, az irodalommal, a tömegpropaganda eszközeinek — a sajtónak, rádiónak, televíziónak, mozinak — fejlődésével. A könyv egyik legsikerültebb része Írország történetének rövid összefoglalása (elszakadása a birodalomtól az angol elnyomatás és a polgárháború véres eseményei után). Bár következtetéseit sem lehet mindenütt fenntartás nélkül elfogadni, el kell ismernünk az elfogulatlan jutatás érdemeit, amely a valóságos helyzet legpontosabb elemzésére törekszik és nem elégszik meg a felszínes jelenségek egyszerű leírásával, hanem keresi az összefüggéseket egy sor bonyolult és eddig nem igen érintett kérdésben.