Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL· A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL· AZ ORSZÁGIG. I. 43 dimoverat, quum Galiciensium satrapas et eubaqionum florentissimos, incautos occupât ac trucidat ; quosquam vivos terrae infodit. . ,"92 Az első esetben a jobbágyok elsejéről, Miklós comesről van szó ; a második esetben a halicsi helytartókról és a jobbágyok színe-virágjáról. A főúr vazallus mellett a katonai kíséret vazallusrétege tűnik itt elénk.9 3 * Vizsgáljuk meg néhány konkrét példán a nemzetségi birtok, a vár és a törzsnévi helynevek összefüggését, a nemzetségi szállásterület vármegyévé alakulásának folyamatát. A legarchaikusabb viszonyokat Észak-Erdély elzárt területén, a régi Doboka megyében találjuk. 1320-ban Károly király elkobozta a Zsombor-nem egyik ágának birtokait ; a másik ág 1336-ban elcserélte ősi jószágait. Az elkobzó levélből, a csereokmányból és néhány későbbi iratból megismerjük a nemzetség 58 öröklött birtokát.93 a A nemzetség birtokai több kisebb-nagyobb tömbben fekszenek, de sehol nem lépik túl Doboka megye határát. A legnagyobb birtoktömb az Almás völgyével kezdődőleg Esküllőig nyúlik, ahol Anonymus szerint a nemzetség birtokait a honfoglalás óta bírta.9 4 Ettől keletre három kisebb tömb a megyehatáron (Köblös, a szamosparti Iklódtelke és Lőrinc szigete,9 5 Macskás) közrefogja az összefüggő várbirtoktömböt, melyen Doboka vár áll s mellette egy Jenő törzsi helynév, egy Kend és egy Cseh telepített népnévi helynév.96 A Szamostól keletre a széki sóbánya királyi kézen van ; mellette Székelyáj helynév utal egy székely településre.9 7 Ettől keletre ismét a Zsombor-nem birtoktömbje fekszik a Mélyes-patak mellett Szászzsombor körül. Még keletebbre a havasokig királyi birtokra telepített szászság lakott.9 8 92 Monumenta Poloniae Historica. Lwów. 1872. Π. 432, 440. 1. 93 Figyelemre méltó, hogy Anonymus a lodomóriai fejedelemről is azt mondja, hogy jobbágyai voltak (dux Ladomeriensis duos filios suos cum omnibus filiis iobagionum suorum SRH.I. 47.1.), ami tükrözhet magyar szóhasználatot, de melléállítható Kadlubek halicsi adatának is. Az a gondolat, hogy a magyar és lengyel forrásokban szereplő eubagio 'jobbágy' közös nyugati forrásra menne vissza (így Melich i. h. és Eckhart Ferenc, I. Oszt. Közi. Vil. 1955. 244. 1.), negt igazolható. 93 " Dl. 1991; Dl. 30295;*Anjouk. Okm. V. 403.1.; Karácsonyi, MNemz.H. 109-14.1.; Makkai, Száz. 1944. 166 — 68. 1. A névsor kiegészíthető a Sombori-család kezén feltűnő telepített falukkal, melyek a régi nemzetségi birtokok mellett tűnnek fel. 94 SRH.I. 68. 1. A Zsombor- és Gyula—Zombor nemzetség szétválasztását 1. Krónikáink 113.1. Ma úgy gondolom, hogy e két nemzetség téves azonosítása vezette Anonymust arra, hogy a Zsomborokat a Gyuláktól származtassa. 95 1387-ben Lőrincréve néven a Zsombor nembeli Ördög, Botos ós Teke-család kezén van. Oklevéltár a . . . Bánffy-család történetéhez. Bpest, 1908. I. 402. 1. 96 Jenőre 1. 1298/326 és 1326; Jenew ( WenzelX. 313.1.; Anjouk. Okmt, Π. 268. 1.); Páncélcsehre és Szarvaskendre 1. Kádár — Béthi—Tagányi: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. Deés. 1901. V. 382. 1.; VI. 278. 1. 97 1 5 9 3 : Zekelai ~ Zekelyaj (Gyulafehérvári kápt. lt. Cottus Doboka I. IV. 17). 98 Ha a nemzetség monostorát keressük, gondolhatunk a Hídalmás mellett fekvő Bányikára, hol két ág birtokolt s egy monostor emléke él. 1336 : Bayka Dl. 30295 ; 1350 : Banka . . . incipiens a fluvio Almas usque ad quandam ecclesiam, ubi heremita morarctvr (Anjouk. Okm. V. 403. 1.) ; ma Bányikától nyugatra Dalea Monästirii helynév őrzi emlékét (1 : 75 000 térk. 17 — XXVIH). Ilyenféle remete által gondozott egyháza volt a Csanád-nemnek Tömpösön : 1337 : possessionem Belthembes ... ob remedium animarum eorum parentumque suorum ob salutem ecclesie in honorem sancti regis Ladislai . . . commisissent eo modo, quod in eodem heremitam sacerdotali officio fungentem servarent, cui dicta possessio ministraretur (Anjouk. Okm. ΙΠ. 366.1.).
