Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
44 GYÖRFFY GYÖBGY Más megyében honos nemzetségek utóbb kisebb birtokokat szereztek Dobokában. így a bihari Barsa- vagy Borsa-nem (Borsa, Macskás, Iklód, Vajdaháza stb.),9 9 a torclai Kalocsa-nem (Kalocsa körül),10 0 a veszprémi Szalóknem (Báboe) ;10 1 ezek oly módon illeszkednek a Zsombor birtoktestekhez, hogy abból leánynegyed révén kiengedett birtokoknak is tekinthetők. Λ Doboka körüli váruradalmat a nógrádi advena Kökényes—Rénold nembeli Mikod kapta meg 1265 táján102 s ez leánya révén jórészt Aba nembeliekre szállt.103 Ε későbbi szerzemények jellegzetessége, hogy birtokosaik más megye területéről származnak és birtoktömbjeik gyakran két megyére terjednek ki. Az eredeti Zsombor-nemzetségi birtokokat a megye határolja s a megye korán megtelepült területének kb. harmadrészét foglalja el. A megye kialakulása ebből világosan megrajzolható. Doboka megye a Zsombor-nem szállásterülete volt. A nemzetségek felszámolásakor a nem népeinek, ill. birtokainak kétharmadrésze került kisajátításra a várral és sóbányával együtt. A kisajátított vár első királyi ispánja Csanád apja Doboka lett ; a vár és népei őrzésére telepítették a vár alá a jenő, kend és cseh eredetű(?) jobbágyokat ; a sóbánya mellé egy székely néprészt. Hasonló módon nyomon követhető Komárom megye kialakulása. Mint fentebb idéztük, Anonymus szerint a Duna mellékét, ahol a Vág belé torkollik, Ketel szállta meg. Fia Alaptolnia, más néven Tolma építette Komárom várát ; utóbb ,,a vár szolgálatára odaadta mind a magával hozott, mind a vezértől nyert népnek a kétharmadát". A Keteltől származó Katapán-nem a XIII. században a megye legnagyobb birtokosa ; hézagosabban ismert birtokai a Duna két partján össze nem függő birtoktömbökben terülnek el, melynek egyikén a nemzetségi monostor áll (Katapánmonostora, ma Koppánymonostor) ;101 a megye déli felében Bábolna (hajdan Tolmabábolna), Bana, a Gerecsehegység nyugati oldalán Tolma és vidéke a Katapán nembeli Bábolnaiaké és az osztályos családoké.10 5 A vár és a nemzetség birtokai közé ékelődik egy Nyék, két Megyer, két Keszi, két Örs várjobbágytelepülés és egy Nándor (ma Lándor), mely egyházi jobbágyoké, akik nándor 'dunai bolgár' eredetűek lehetnek ; a Gerecse-hegységben Tarján és Gyarmat szakítja meg birtokaikat.10 6 A megye 99 Karácsonyi (MNemz. I. 206., 268. 1.) s az ő nyomán Makkai (i. h. 172. 1.) a Barsa és Borsa nemzetséget két nemnek tekintette. Karácsonyi óta azonban többen rámutattak, hogy a két nem azonos ( Wertner, Turul 1902. 30. 1.; Nagy Géza, Turul 1907. 28. 1.), ill. a biharit is Borsa néven nevezik (pl. Jakubovich, Turul. 1922 — 23. 18. 1.). Az Árpádkorban Barsát és Borsát egyformán Borsa-nak írják s ha a nemzetségnév azonosságát nem tekintjük irányadónak, akkor a legtöbb nemzetséget szét kellene bontani 2 — 3 — 4 más-más területen birtokló nemzetségre (pl. három önálló Szalók nemzetséget s még több Hont—Pázmány nemzetséget kellene feltennünk). 100 .Makkai mutatta ki, hogy a tordai Tyukod-nem azonos a Szil- vagy Kalocsanemmel (i. h. 174 — 77. 1.). 101 Karácsonyi : MNemz. III. 53. 1. 102 Uo. II. 338.1.; Hazai Okm. VI. 240. 1. 103 Wenzel X. 312.1.; Anjouk. Okm. II. 268.1. Az Aba-nem Csobánkaágának birtokai Nógrádban, Belső-Szolnokban és Dobokában egyformán ékelődnek be a Kökényes — Rénold-nem birtokaiba. 104 Karácsonyi: MNemz. Π. 327 — 36. I., vö. Makkai, Revue d'histoire comparée 1945. 57. 1. 105 Karácsonyi: Az első Lónyaiak. 1904. 28., 75. 1.; Wertner: i. m. II. 150 — 6. 1.; Ρ RT. II. 467. 1.; Csánki III. 519.1.;" Györffv, MNy. 1951. 48-49. 1. 106 1262 : terra Neek szolgagyőri várföld Néma mellett (Székesfehérvári közit.); Csánki III. 490., 507. 1., vö. Mon! Eccl. Strig. I. 554., 556. 1.; Csánki IH. 503. 1., vö. Wenzel IX. 178. 1.; Csánki Hl. 510., 508. I.
