Századok – 1958
Történeti irodalom - Bulgária története (Ism. Niederhauser Emil) 444
444 TÖRTÉNETI I KO DALOM sebb tudósait egy koránál fogva nyilvánvalóan nem marxista, de az ország tudományos· életének csendes és szorgalmas munkásságával nagy szolgálatokat tevő kisebbségi szakember életművének megünneplésére, sőt ehhez az ünnepléshez maga is hozzájárult, amikor Kelemen Lajost az évforduló alkalmából a munkaérdemrend első osztályával tüntette ki. Úgy érezzük, hogy ez a kitüntetés az ő személyén keresztül a megújult romániai magyar történeti kutatásnak is szólt, annak a kutatógárdának, melyet nagyrészt Kelemen Lajos nevelt és indított el, s mely emberségben, a történeti igazság felkutatásáért való áldozatosságban példaképének tekinti őt. Az Emlékkönyv megjelenése mindezekért nem csupán szakmabeli esemény, hanem mindazok ünnepe, akik a magyar és a román nép boldogulásának útját szellemi s anyagi erőik egyesítésében vélik felfedezni. BEN DA KÁLMÁN, DERCSÉNYI DEZSŐ, Póczy KLÁRA, TARNAI ANDOR, TÓTH ANDRÁS HCTOPHfl BOJITAPHH. TOM 11 (MocKea, H3ä. AnafleMHH Hayn CCCP. 1955. 610 1., 2 tk.) BULGÁRIA TÖRTÉNETE Π. KÖT. Ez a kötet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisztikai Intézetének a kiadásában jelent meg, folytatása az 1954-ben megjelent kötetnek, amelyet folyóiratunk hasábjain Perényi József ismertetett (1955. 3. sz. 505 — 509. 1.). Ezt a kötetet is P. N_ Tretyakov, Sz. A. Nyikityin és L. B. Valev szerkesztették, szerzői M. A. Birman, L. B. Valev, K. N. Gyerzsavin, V. I. Zlidnyev ós I. ΛΙ. Septunov. A kötet két részben, összesen 13 fejezetben ismerteti Bulgária történetét 1917-től a legújabb korig. Az első rész a kapitalizmus általános válságának a korát, a második rész a népi demokratikus Bulgária történetét tárgyalja. Az 1. fejezet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán Bulgáriában is fellépő forradalmi mozgalmat ábrázolja, elmondja az 1918 szeptemberi katonai felkelés történetét, a Bolgár Kommunista Párt megalakulását és az 1919-es óv nagy sztrájkmozgalmait. A 2. fejezet a Bolgár Népi Földműves Szövetség kormányzásának az időszakát tárgyalja 1920 májusától 1923 júniusáig, részletesen ismerteti az osztályharc alakulását ebben a korszakban, a reakciós polgári pártok tömörülését a kormányzat megbuktatására és az 1923. június 9-én végrehajtott államcsínyt, amelynek során a polgári pártok a király ós a katonaság segítségével megdöntötték a parasztpárti kormányt ós fasiszta diktatúrát vezettek be. A 3. fejezet a Bolgár Kommunista Párt által szervezett ós vezetett 1923. évi szeptemberi felkelés előzményeit és lefolyását ismerteti, részletesen elmondja, hogy a kommunista párt a III. Internacionálé hatása alatt szakított hibás felfogásával, amely szerint a június 9-i államcsíny csak a falusi és városi burzsoázia harca, ezért a pártnak ebben a harcban semlegesnek kell maradnia. Már augusztusban a párt központi vezetősége felismerte a hibát és megindította a fegyveres felkelés előkészítését. A könyv részletesen felsorolja azokat az okokat, amelyek a felkelés bukására vezettek. Az 1923 — 1929 közötti időszak eseményeit tárgyaló 4. fejezet a reakciós kormányok bel- és külpolitikája mellett nagy figyelmet fordít a munkásmozgalom fejlődésére és ismerteti azokat az okokat, amelyek a kommunista párton belül baloldali szektás vezetőség megalakulásához vezettek. Az 5. fejezet a világgazdasági válság korszakával foglalkozik. Ennek hatásai olyan súlyosak voltak, hogy az eddigi kormányzat 1931-ben megbukott és az ellenzéki polgári pártok kerültek kormányra. A 6. fejezet a második világháború előkészítésének a korával foglalkozik. Ismerteti az 1934. május 19-én végrehajtott fasiszta államcsínyt, amelynek során egy kis fasiszta csoport szerezte meg a hatalmat.. Ez a csoport igyekezett közeledni a Szovjetunióhoz, Franciaországhoz és Jugoszláviához, szakított az 1923 óta uralmon volt kormányok német-és olaszbarát politikájával. Ε miatt és a király háttérbeszorítása miatt III. Borisz már 1935 elején a tisztikar segítségével újabb államcsínnyel megdöntötte ezt a kormányt és ezzel megteremtette az átmenetet saját személyes diktatúrájához. Külpolitikailag ez ismét teljes mértékben a német orientációt eredményezte, ennek következtében Bulgária 1941-ben belépett Németország oldalán a Jugoszlávia elleni hadjáratba ós később Angliával, az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel is hadiállapotba került. Az orosz nép iránti szeretet és tisztelet azonban olyan nagy volt a bolgár nép széles köreiben, hogy a Szovjetunió ellen a kormány nem mert nyíltan háborúba lépni. 1938-ban a Bolgár Kom-