Századok – 1958

Történeti irodalom - Bulgária története (Ism. Niederhauser Emil) 444

444 TÖRTÉNETI I KO DALOM sebb tudósait egy koránál fogva nyilvánvalóan nem marxista, de az ország tudományos· életének csendes és szorgalmas munkásságával nagy szolgálatokat tevő kisebbségi szak­ember életművének megünneplésére, sőt ehhez az ünnepléshez maga is hozzájárult, amikor Kelemen Lajost az évforduló alkalmából a munkaérdemrend első osztályával tüntette ki. Úgy érezzük, hogy ez a kitüntetés az ő személyén keresztül a megújult romániai magyar történeti kutatásnak is szólt, annak a kutatógárdának, melyet nagy­részt Kelemen Lajos nevelt és indított el, s mely emberségben, a történeti igazság fel­kutatásáért való áldozatosságban példaképének tekinti őt. Az Emlékkönyv megjelenése mindezekért nem csupán szakmabeli esemény, hanem mindazok ünnepe, akik a magyar és a román nép boldogulásának útját szellemi s anyagi erőik egyesítésében vélik felfedezni. BEN DA KÁLMÁN, DERCSÉNYI DEZSŐ, Póczy KLÁRA, TARNAI ANDOR, TÓTH ANDRÁS HCTOPHfl BOJITAPHH. TOM 11 (MocKea, H3ä. AnafleMHH Hayn CCCP. 1955. 610 1., 2 tk.) BULGÁRIA TÖRTÉNETE Π. KÖT. Ez a kötet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisztikai Intézetének a kiadásában jelent meg, folytatása az 1954-ben megjelent kötetnek, amelyet folyóiratunk hasábjain Perényi József ismertetett (1955. 3. sz. 505 — 509. 1.). Ezt a kötetet is P. N_ Tretyakov, Sz. A. Nyikityin és L. B. Valev szerkesztették, szerzői M. A. Birman, L. B. Valev, K. N. Gyerzsavin, V. I. Zlidnyev ós I. ΛΙ. Septunov. A kötet két részben, összesen 13 fejezetben ismerteti Bulgária történetét 1917-től a legújabb korig. Az első rész a kapi­talizmus általános válságának a korát, a második rész a népi demokratikus Bulgária történetét tárgyalja. Az 1. fejezet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán Bul­gáriában is fellépő forradalmi mozgalmat ábrázolja, elmondja az 1918 szeptemberi katonai felkelés történetét, a Bolgár Kommunista Párt megalakulását és az 1919-es óv nagy sztrájkmozgalmait. A 2. fejezet a Bolgár Népi Földműves Szövetség kormányzá­sának az időszakát tárgyalja 1920 májusától 1923 júniusáig, részletesen ismerteti az osztály­harc alakulását ebben a korszakban, a reakciós polgári pártok tömörülését a kormányzat megbuktatására és az 1923. június 9-én végrehajtott államcsínyt, amelynek során a polgári pártok a király ós a katonaság segítségével megdöntötték a parasztpárti kormányt ós fasiszta diktatúrát vezettek be. A 3. fejezet a Bolgár Kommunista Párt által szervezett ós vezetett 1923. évi szeptemberi felkelés előzményeit és lefolyását ismerteti, részletesen elmondja, hogy a kommunista párt a III. Internacionálé hatása alatt szakított hibás felfogásával, amely szerint a június 9-i államcsíny csak a falusi és városi burzsoázia harca, ezért a pártnak ebben a harcban semlegesnek kell maradnia. Már augusztusban a párt központi vezetősége felismerte a hibát és megindította a fegyveres felkelés elő­készítését. A könyv részletesen felsorolja azokat az okokat, amelyek a felkelés bukására vezettek. Az 1923 — 1929 közötti időszak eseményeit tárgyaló 4. fejezet a reakciós kor­mányok bel- és külpolitikája mellett nagy figyelmet fordít a munkásmozgalom fejlő­désére és ismerteti azokat az okokat, amelyek a kommunista párton belül baloldali szektás vezetőség megalakulásához vezettek. Az 5. fejezet a világgazdasági válság korszakával foglalkozik. Ennek hatásai olyan súlyosak voltak, hogy az eddigi kor­mányzat 1931-ben megbukott és az ellenzéki polgári pártok kerültek kormányra. A 6. feje­zet a második világháború előkészítésének a korával foglalkozik. Ismerteti az 1934. május 19-én végrehajtott fasiszta államcsínyt, amelynek során egy kis fasiszta csoport szerezte meg a hatalmat.. Ez a csoport igyekezett közeledni a Szovjetunióhoz, Francia­országhoz és Jugoszláviához, szakított az 1923 óta uralmon volt kormányok német-és olaszbarát politikájával. Ε miatt és a király háttérbeszorítása miatt III. Borisz már 1935 elején a tisztikar segítségével újabb államcsínnyel megdöntötte ezt a kormányt és ezzel megteremtette az átmenetet saját személyes diktatúrájához. Külpolitikailag ez ismét teljes mértékben a német orientációt eredményezte, ennek következtében Bulgária 1941-ben belépett Németország oldalán a Jugoszlávia elleni hadjáratba ós később Angliá­val, az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel is hadiállapotba került. Az orosz nép iránti szeretet és tisztelet azonban olyan nagy volt a bolgár nép széles köreiben, hogy a Szovjetunió ellen a kormány nem mert nyíltan háborúba lépni. 1938-ban a Bolgár Kom-

Next

/
Thumbnails
Contents