Századok – 1958

Történeti irodalom - Jahrbuch für Geschichte der deutsch-slawischen Beziehungen und Geschichte Ost- und Mitteleuropas. Band I. Beiträge zur russischen; polnischen und deutschen Geschichte (Ism. Niederhauser Emil) 428

428 TÖRTÉNETI I KO DALOM JAHRBUCH FÜR GESCHICHTE DER DEUTSCH-SLAWISCHEN BEZIEHUNGEN UND GESCHICHTE OST- UND MITTELEUROPAS. BAND 1. BEITBÄGE ZUR RUSSISCHEN, POLNISCHEN UND DEUTSCHEN GESCHICHTE (Halle [Saale], VEB Max Niemeyer Verlag. 1956. VIII, 291 I.) A NÉMET-SZLÁV KAPCSOLATOK ÉS KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPA TÖRTÉNETÉNEK ÉVKÖNYVE. 1. KÖT. ADALÉKOK AZ OROSZ, LENGYEL ÉS NÉMET TÖRTÉNELEMHEZ A halle-wittenbergai Luther Márton-egyetem kelet-európai történeti intézete, illetve 1951 óta a Szovjetunió népei történetének intézete, amelynek a nyugati és délszláv népekkel foglalkozó csoportja is van, 1956-ban jelentette meg első évkönyvét. A Günter Mülüpfordt professzor vezetése alatt álló intézet ezzel a kiadványával publikációs lehetőségeket kíván teremteni a kelet-európai népek történetével és Németországhoz fűződő történeti kapcsolataikkal foglalkozó kutatók számára. Ezen belül is elsősorban az orosz-német kapcsolatok történetével kíván foglalkozni. A hangsúlyt természetesen a forradalmi és szabadságharcos kapcsolatokra fekteti, amellett azokat a kutatókat, akik nem olvasnak szláv nyelveken, meg akarja ismertetni a szovjet és egyéb szláv népek történeti irodalmának újabb eredményeivel. Ezzel is Németország közvetítő szerepét hangsúlyozza a nyugati és keleti kultúrák között. Az Évkönyv céljait kifejtő előszó után Siegmar Quilitzseh tanulmánya nyitja meg a kötetet : Az ukrán szabadságharc a XVII. században. A szerző, mint munkájának alcíme is hangsúlyozza, az újabb szovjet történeti irodalom alapján ismerteti Ukrajna történetét a XVI. századig, kapcsolatait Oroszországgal és részletesen elemzi az 1648—1654 közt vívott szabadságharcot, amely Ukrajnának Oroszországhoz való csatlakozásával végződött. Cikke végén bibliográfiát közöl a kérdésre vonatkozólag a 300-adik évforduló alkalmából különösen bő szovjet történeti irodalomról. B. E. Porsnyev : A nemzetközi helyzet az 1648—1654. évi ukrán szabadságharc idején című, a Voproszi Isztorii 1954. 5. számából átvett tanulmányában rámutat arra, hogy milyen összefüggésben állt az ukrán szabadságharc a lengyel, svéd és francia külpolitikával egyrészt, másrészt pedig a török birodalom helyzetével és a birodalomhoz tartozó hűbéres kis államok külpolitikájával. Utána elég részletesen ismerteti az ukrán szabadságharc korabeli franciaországi visszhangját, néhány abban a korban megjelent francia könyv és röpirat alapján. I. K. Dodonov szovjet professzor, aki egy ideig vendégként előadásokat tartott a hallei egyetemen, A XVIH. századi orosz történetírás jelentőségéről című, rövid cikkében inkább csak néhány általános megállapítást tesz az orosz történetírás ekkori fejlettségére vonatkozólag. G. Mühlpfordt : Christian Wolff, a német felvilágosodás enciklopédistája című tanulmányában jó összefoglaló képet ad a német felvilágosodásnak erről a vezető alakjáról, aki filozófus, matematikus és fizikus volt egy személyben és évtizedeken keresztül szakadatlan munkálkodással hozta létre bámulatos nagyságú életművét. A szerző hangsúlyozza, hogy Wolff jelentősége nem annyira filozófiájának önállóságában van, hiszen inkább Leibniz tanainak népszerűsítője volt, hanem hallatlan rendszerező és fogalomalkotó képességében, számos filozófiai szakkifejezést mind a mai napig az általa megszabott értelemben használunk. Ugyanalikor a szerző utal Wolff tudományos munkásságának árnyoldalaira is. A tanulmány azért kei-ült bele ebbe a kötetbe, mert Wolff'nak széleskörű kapcsolatai voltak az orosz tudományos élettel, tanítványai közé tartozott Lomonoszov is. A szerző részletesen ismerteti Wolff orosz kapcsolatait és értékelését a mai szovjet történeti, elsősorban tudománytörténeti irodalomban. Ugyancsak Mühlpfordt : A hallei és moszkvai egyetem szerepe a német-orosz kapcsolatokban a felvilágosodás óta című tanulmányában sok érdekes adalékot hoz a két egyotem és ezen túlmenően a német és orosz tudományos élet kapcsolataira egészen a legújabb időkig. A következő rövid tanulmány, mely A Berlin és Pétervár közötti szövetség a hétéves háború után címet viseli és ennek a szövetségnek diplomáciai előzményeire és jelentőségére utal, tulajdonképpen részlet J. I. Druzsinyina: Az 1774. évi Kücsük—Kainardzsi-i béke című könyvéből. Brigitta Schreyer-Mühlpfordt: Szuvorov Johann Peter Hebel ábrázolásában c. rövid cikkében azt mutatja meg, hogy ez a XIX. század elején élt népszerű író több munká jában foglalkozott Szuvorowal, akiben nemcsak a nagy hadvezért, hanem az egyszerű embert és a katonái sorsával törődő tisztet ábrázolta nagy együttérzéssel. G. Mü ílpfordt : A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet »porosz útja«, az orosz, lengyel és német történelem egyik közös vonása című tanulmánya kevesebbet