Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
36 GYÖRFFY GYÖBGY llunchuclc) ; ez a kun bijtemir 'úr-vas' névre vezethető vissza, melyet kun származású mamelukok is viseltek.4 9 Az oszmán—török bég ~ bej neve és szerepe hazai történetünkből is közismert. A magyar nemzetségi szervezetben a nemzetségfő megjelölésére ugyanez a szó szolgált s ma is él nyelvünkben bő (nyelvjárási bé, bej, bijj, bű)50 szavunkban. Ahogy azonban a régi magyar ín 'szolga' szó kiveszett nyelvünkből, s csak az ínség szavunk őrzi emlékét,51 ugyanúgy bő 'nemzetségfő' szavunk a nemzetségi szervezet bomlásával értelmét veszítette és csak bő, bőség szavunkban él tovább. Ez a jelentésváltozás útja dús szavunk esetében is, mely végső fokon szláv közvetítéssel az olasz doge 'dux' szóra vezethető vissza.52 Az egyik várat birtokló nemzetségfő méltóságnevét Anonymus őrizte meg. Veszprém várát s megyéjét Szalók apja Ösbő (Usubuu^Vsubu) szállta meg. A tulajdonképpeni személynevet, Usu-1 fenntartotta a középkori Ös falu (+ 1082 : Es ; 1488 : Ews), ill. Ösk ü vár neve Veszprém mellett ; a név második eleme a buu 'bő' méltóságnév.53 A bő az Ös névvel együtt fenn sem maradt Veszprémben, hiszen közszó volt s így el is maradhatott mellőle. Ismerünk Bő nemzetséget is Somogy megyében (1254: de genere Beuu).M Érdekes, hogy a bő nemzetségfőnév és nemzetségnév két olyan megyében maradt fenn, ahol az eredeti bő mellé egy nagyobb úr is került, ahol tehát megkülönböztetésre volt szükség. Veszprém várát és környékét az Árpádok igen korán kisajátíthatták a Szalók-nemtől, mert Veszprém mellett Árpád fiának nevét őrzi két Jutás és egy Tevel, unokájáét Fájsz helynév, ezenkívül Koppány, Vászoly és maga Veszprém neve is a dinasztia szállásaira mutat. Somogyban, úgy látszik, Fajsszal kezdődik az árpádházi birtoklás (1. Fájsz falut Somogyvár közelében és a Drávántúl) ;5 5 az ő örökébe lépett Tar Szerénd fia Koppány, akiről tudjuk, hogy a hercegséget (dukátust) is bírta, tehát úr címet viselt. Bő helynév maradt fenn Somogy, Heves, Baranya, Sopron, Nyitra, Csanád megyében és Maros-székben; a magyar -d kicsinyítőképzővei ellátott Bőd helynév Szabolcs, Zemplén, Abaúj, Gömör, Pest, Fejér, Bodrog, Komárom, Vas, Nyitra és Doboka megyében.5 6 A török il-bey 'a nép bégje' összetételt őrzi a komáromi és vasi Ölbő és a Pest megyei Ürbő helynevünk.5 7 Az Ite személynévvel való összetételt őrzi a torontáli Itebő helynév stb.5 8 Kevés megyéje van 49 Cyörfjy Oyörgy: A kunok feudalizálódása. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely György. Bpest, 1953 [röviden : Parasztság tört. 14. sz.] 256. I. 50 MTájsz. I. 175. 1. 51 L. részletesen alább. 52 Pais Dezső vetette fel először, hogy a bő melléknév egy török bag 'fejedelem' szóra megy vissza (MNy. 1927. 502. ].). Bárczi (SzófSz.) elképzelhetőnek, de nem igazoltnak látja a bäg 'herceg, fejedelem' > 'nagy úr' > 'gazdag' > 'bőség' jelentésváltozást. Valójában a tó^-nek 'herceg, fejedelem' jelentése kétséges ; a kazár πέχ elvonás lehet egy teljesebb hâqân bh (Validi: Ibn Fadlän 256), vagy az ujguroknál is ismert ilik-bäg 'első bég' címből (a kazár alkirály jilik és bek címére 1. Németh: HonfMKial. 212. — 13.1.). Kiindulás a 'nemzetségfő' jelentés lehet. 53 Pais Dezső: ösbő. M. Ny. 1928. 92 — 95. 1. Az anonymusi Eusee vezérnév és Ősi helynév idevonását viszont nem látom valószínűnek. si Knauz: Monumenta Ecelesie Strigoniensis. Strigonii. 1874. [röviden: Mon. Eccl. Strig.] I. 416. 1. 55 Csánki II. 604. 1.; Tkalóic: Monumenta Ilistorica Episcopatus Zagrabiensis. Zagreb, 1873-74 [röviden : Mon.Ep.Zagr.] I. 176., Π. 47., 117. 1. 56 Pois Dezső: Bő. MNy 1927. 503-5. 1.; Melich: HonfMg. 360. 1. 57 Pais Dezső: Ölbő. Kőrösi-Csoma Archívum [röviden: KCsA.] II. 324—46. 1. 58 Csánki II. 119. 1.
