Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL A VARMEGYÉIG, A TÖRZSTÖL AZ ORSZÁGIG, i. 37 a középkori Magyarországnak, ahol a bö 'nemzetségfő' szóból képzett helynév valamilyen formában fenn ne maradt volna. Ez arra mutat, hogy nemcsak Veszprémben és Somogyban volt bö a nemzetségfő, hanem minden nemzetségben, ahol a bőség szembenállt az ínséggel. Honnan származik In szavunk? Az ín 'szolga' szó, melyet László törvényében (III. 2) többes evőnek 'ínek' alakban találunk (illorum, qui dicuntur evőnek vei servi),59 a kódexirodalomban eenseg (Érdi C.), önseg (Döbr. C.), evnseg (Corn. C.), űnség (Sándor C.) alakban jelentkezik, s a Festetich kódex a „Respice in servos tuos" kifejezést így fordítja : „Tekénts a te inidre".60 A szónak biztos etimológiája nincs.61 Az evon (ejtsd : eiin) alak, melyből a magyar ëû^>ë£>é^l változással62 fejlődött ín szavunk, hangtanilag megfelel a következő török szónak : ujgur äwin, iwin 'gyrümölcs, mag', 'Frucht, Kern' ;63 Käsyari civin, üwin 'Beeren' ;β4 tel. äbin 'der Kern, Stein (einer) Frucht' s fejleménye lehet az alt., tel., sor, leb. δη 'der Hauptbestandteil eines Dinges, das Ding selbst'.65 Származéka, az ujgur äwinlig 'terhes' 'schwanger'66 bizonyítja, hogy eredeti jelentése 'mag, gyümölcs' mellett 'magzat'. Az ävin szó az ujgurban az uruy szó mellett, annak szinonimájaként is használatos.67 Az uruy jelentése már az ujgurban is kettős, egyrészről 'mag', másrészről 'nemzetség, nemzedék, rokonság'6 8 s ez a jelentése a mai török nyelvjárásokban is.69 A Codex Cumanicusban az uruh szó felé a latin 'proles' jelentést írták oda.70 A török áwM?>magyar eün szó 'magz;at'> 'proles';>'proletarius' jelentésváltozással fejlődhetett. A 'nemzetség'>'szolga' jelentésváltozásra felhozható a szláv celjad 'család'>'cseléd' jelentésváltozása.703 Ebből arra is lehet következtetni, hogy az ínség 'szolgaság' társadalmilag az elszegényedett rokonokból, nemzetségtagokból alakult ki. 3. A harmadik tényező, amellyel meg kell ismerkednünk, a törzsnévből, képzett helynév. Már fentebb szó volt róla, hogy a Konstantinos által megadott magyar törzsnevek Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi helyneveinkben lelhetők fel. Ezek mindegyike 20 — 40 helyen a középkori magyar lakterület legkülönbözőbb vidékein tűnik fel s néhol különféle törzsnevekből álló csoportokat alkot. Konstantinos nem jegyezte fel a három kabar törzs nevét. A kutatóink által ezek nevéül feltételezett helynevek közül Kalóz, Székely és Tárkány azonban más elterjedtséget mutat ; alig 10—11 van belőlük s azok is részben a gyepüvidéken. Ezekre alább visszatérek. A mag\Tar 59 Corpus Juris 76. 1. 4. jegyzet szerint az Ilosvai-kódex által adott alak. 80 Szarvas — Simányi : Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Bpest, 1890 — 93 [röviden: NySz.] ; vö. Horger: Magyar szavak története. Bpest, 1924. 87—88. 1. 61 Bárczi: SzófSz. Vö. Harmatta, I. Oszt, Közi. VII. 1955, 254. 1. 62 Bárczi: Magyar hangtörténet. Bpest. 1954. 71. 1. 63 Çaferoglu : Uygur sözlügü. Istanbul. 1934 [röviden : Çaferoglu] 58. 1.; Gabain: Alttürkische Grammatik. Leipzig, 1941 [röviden : Alttürk.Gramm.] 300. 1. 64 Brockelmann: Mitteltürkiseher Wortschatz. Bpest—Leipzig, 1928. [röviden: Kanari], 65 Radioff: Versuch eines Wörterbuches der Türk-Dialekte. Pbg. 1893-1911. [röviden : Radioff : Wb.] 66 Çaferoglu; Gabain : Alttürk. Gramm. 67 Le Cog: Türkische Manichaika aus Chotscho. Berlin, 1912. I. 17., 15. 1. 6S Çaferoglu; Gabain: Alttürk. Gramm. e9 Radioff: Wb. I. 1658-9. 1. 70 Grönbech; vö. Kuun: Codex Cumanicus. Bpest, 1880. 189. 1. 70 " Vö. Kniezsa: Szláv jöv. 1/1. 119. 1.
