Századok – 1958
Vita - Tardy Lajos: A Balugyánszky-vita 348
A BALUGYÁNSZKY-VITA 349 Ezek után milyen jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy — mint Csekey lelkendezve megállapítja — Baranov is, Grünewaldt is lelkes császárpártinak, konzervatív érzelműnek, ifjúságától fogva az idealista-liberális eszmék ellenségének írja le Balugyánszkyt. Pedig evvel a főérvvel akarja Csekey szétzúzni azt az állításomat, mely szerint Balugyánszky jakobinus volt. Soha nem állítottam, hogy Büugyánszky oroszországi évtizedei alatt is megmaradt volna jakobinusnak. Csekey ilykóppen festett rémek ellen viaskodik. Én végig azt igyekeztem bizonyítani, hogy Balugyánszky Magyarországon jakobinus volt, de Oroszországban mérsékelt reformerré halványult. Baranov és Fatyejev, a két „megkésett kortárs" — ismétlem — nem Magyarországról ismeri Balugyánszkyt, nem is ismerheti magyarországi múltját, mellyel egyébként nyilván Balugyánszky sem dicsekedett Oroszországban. Vagyis Csekey minden alap nélkül határozta el, hogy én az oroszországi Balugyánszkyt forradalmárrá retusáltam. Ennek elfogadható alátámasztására azonban képtelen adalékot produkálni, legfeljebb tételének igazolása érdekében néhány logikai saltomortalót mutat be. Csekey szerint2 elmulasztottam annak közlését, amit Baranov ír Balugyánszky első nagyváradi előadásának tartalmáról. Baranov ezt a következőképpen beszéli el : Balugyánszky „témájául politikai hitvallását választotta. Beszédében J. J. Rousseau és követőinek eszméi ellen fordult" stb. stb. Mindezt Csekey szerint azért nem vettem át Baranovt.ól, „mert szögesen ellenkezett annak a Balugyánszkynak bensejóvel, akit a szerző mindenáron forradalmárnak szeretett volna beállítani". Ezek után mondani sem kell, hogy Csekeynek ez az odavetett „megállapítása" távol áll attól, hogy fedje a tényeket. Az lehet, hogy a székfoglaló külsőségei leírásának átvételét mellőzhettem volna ; mint színes, érdekes epizódot mégis átvettem. De hogyan vehettem volna át Baranov megállapításait Balugyánszky előadásáról? Hiszen Balugyánszky nagyváradi előadásai Baranov születése előtt évtizedekkel hangzottak el 03 így Baranov az idő- és térbeli korlátok miatt sem közvetlen, som közvetett tudomást nem szerezhetett Balugyánszky előadásainak tartalmáról. Helyes volna, ha Csekey is belátná ezt és a Balugyánszky első nagyváradi előadása után harminc évvel később született „kortárs" helyett elfogadja az igazi kortársak közléseit, a bihari rendek felterjesztését, a nagyváradi besúgók jelentéseit stb., stb.. . . Csekey azt bizonygatja, hogy Balugyánszky mindent elért Magyarországon, amit csak elérhetett valaki az ő helyzetében ós nem érték azok a mellőztetések, politikai gúzsbakötések, amelyeket ón felfedezni véltem.3 Tény, hogy Balugyánszkyt doktorátus nélkül, egészen fiatalon nevezték ki nagyváradi jogtanárrá. Az sem vitás, hogy jogtanári állását mindvégig megtartotta, sőt tanártársai elhalálozása, ill. áthelyeztetése miatt hosszú ideig több tanszéket is ellátott. Ezt munkámban kimerítő alapossággal tárgyalom is. Azonban az is tény, hogy mihelyt József, majd Lipót meghal, a nagy kezdősebesség lelassul, majd teljes megállásba megy át. Balugyánszky kezdeti sikerei után a természetes folytatás az lett volna, ha a gyakori üresedések kapcsán valahol előnyösebb katedrához jut. Sőt, ha valóban nemesi család sarja volt — mint azt Csekey hosszasan taglalja —, a jogászi közpályán is gyors előmsnetelnek kellett volna reá várnia. De a Martinovicsösszeesküvés után meg kellett elégednie a váradi tanárkodással, és hogy egyáltalán helyén maradhatott, azt is csak a komoly professzor-hiány tette lehetővé ; amit — egyebek mellett — az a tény is tanúsít, hogy Balugyánszky egyszerre három tanszéket látott el a nagyváradi négyből. Nem vitás, hogy Ferenc alatt állandó rendőri megfigyelés alatt állt és naivitás azt feltételezni, hogy Balugyánszkynak „talán soha tudomása sem volt" arról, hogy rendőri megfigyelés alatt állt. A contrario következtetéssel tehát Csekey eljut odáig, hogy az állandó kémjelentések, a megkezdett, de le nem folytatott büntető eljárás, a megyei feljelentés stb. ellenére Balugyánszky — hála a megyei, állami ós egyházi hatóságok messzemenően liberális megértésének — mit sem érzett meg ezekből ós csak emelkedett, egyre emelkedett.4 Alaptalan glorifikálása ez Ferenc császár velejéig reakciós rendszerének!5 ! Uo. 329. 1. ' Uo. 330. 1. "Uo. 329. 1. 6 De Csekey most is hü marad ahhoz a szokásához, hogy egyik megállapításával elerőtlenítse a másikat, A 350. oldalon ezt írja : „Jellemző mindenképpen, hogy egy olyan tehetséges jogász, mint Balugyánszky volt, itthon. a monarchiában nem emelkedhetett felsőbb pozícióba ós nem futhatott be fényes pályát."