Századok – 1958

Vita - Váczy Péter: A korai magyar történet néhány kérdéséről 265

334 VICZY PÉTELI Gyula új, erdélyi székhelyének a „Fehérvár" nevet adta, ezzel a központi hatalomtól való elszakadását és országának önállóságát kívánta kifejezésre juttatni. A X. század közepén a magyar dolgokról legjobban tájékozott bizánci udvar nem hiába azonosította szövetségesének, Gyulának országát Turkiával, azaz Magyarországgal. Minthogy az Árpádok fejedelmi törzsével ellentétben állott (Ld. erről tanulmányunkat a Nouvelle Revue de Hongrie c. folyóiratban, 1941, 99—108. 1. : Les racines byzantines du christianisme hongrois), ïurkia azonosítása a Temes, Maros, Kőrös folyók által jelzett területtel diplomáciai aktusnak számított. Az ilyen megkülönböztetésekre sokat adó bizánci diplomácia ezzel adta tudtára a világnak, hogy számára Gyula országa képviseli a hivatalos Magyarországot (Bíborbanszületett Konstantinos „A birodalom kormányzásáról" c. 40 ed. Moravcsik Budapest 1950, 176—77. 1.). A hajdani különállás emlékét őrzi a XI. századi magyar szóhasználat is, mely Erdélyt nem tekintette „Magyarországnak" (Pl. 1075 : Knauz: Mon. eccl. Strig.' I 59. 1.). Κ korai — még az 1000. év előtti — időre visszanyúló várszervezet a „fekete magyarok" területén azt bizonyítja, hogy a várispánsági szervezet nemcsak Pannoniában gyökeredzett, hanem kiépült az Ár pád-törzs hatalmi körzetén kívül is, sőt azzal nyilván párhuzamosan. Nem lehet célunk e tanul mány keretében tisztázni a magyar várispánsági és megyeszervezet eredetének kérdését, csupán annyit kívánunk leszögezni, hogy a magyarok várakkal és várszervezettel már a honfoglalás előtt a Fekete-tenger körzetében megismerkedtek. Erre vall mindenekelőtt vár szavunk, mely honfoglalás-előtti iráni átvétel (Bárczi: Szókincs 55. 1.). A kazárok két városáról mohamedán írók tudósítanak (A magy. hon. kútfői 154. 1.). Tudjuk azt is, hogy a kazárok éppen a magyarokkal szemben építették át Sarkéi, vagyis „Fehérvár" nevű erődjüket (Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapesl 1930, 153. 1. ; M. /. Artamonov: Khazar-festningen Sarkéi [Viking XIX, 1955, 99—120. 1.]). Bíborbanszüleiett Konstantinos arról tudósít, hogy a besenyők az erődök egész rendszerét alakították ki a törzsszervezet keretében (A birodalom kormányzása c. 37 ed. Moravcsik 168—169. 1.). Rangban első erődjük neve — nem véletlen — Fehérvár. Mindezek a kiragadott példák elegendően tanúsítják, hogy a magyarok a honfoglalás előtt oly környezetben éltek, ahol — iráni és bizánci ösztönzésre — már kifejlődött a várrendszer. Mindez persze nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a magyarok az új hazában várépítési hagyományukat idegen példa hatására átalakították, vagy tovább fejlesztették. Csak a bizánci, itáliai, német és szláv várszervezet gondos tanulmányozása döntheti el az átvétel kérdését. Ezt a munkát a magyar történetírás még nem végezte el és így csak annyit jegyzünk meg, hogy a szláv átvétel elmélete ingatag alapon áll. A nomád társadalomban a várnak egészen más a jelentősége, mint a szlávoknál. Hatalmi góc, székhely, ezzel szemben a szlávok várai eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a lakosság veszély idején odamenekülhessen. (Még Gardízínél is a szlávok várai a lakos ság befogadására épültek : A magyar honfoglalás kútfői 179. 1. Vö. Simony i Dezső: A szlávok földvárairól [Századok, 1940. 262—77. 1.]) A magyar várispánsági szervezet kezdettől fogva hadi és politikai feladatot látott el, tehát merőben különbözött a szlávok ősi földváraitól. Amíg tehát nincs tisztázva az a kérdés, hogy a szlávoknál — a feudalizálással párhuzamosan — mikor jelent meg a várnak új, merőben hatalmi típusa, addig bajos véleményt mon-