Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL· A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL· AZ ORSZÁGIG. I. 27 A nemzetségtol a vármegyéig A magyar totemizmusra vonatkozó vizsgálatból kiderült, hogy bizonyos nemzetségfői genusok a X. századi nemzetségi szervezet folytatói. Vizsgáljuk meg ezekután a nemzetségek szállásterületét· A fentiek alapján jogunk van a X. századi nemzetségi szállásterületet a nemzetségfőktől származó genusok nemzetségi jogon bírt birtokállományában keresni. A krónikák 7 vezér ; Anonymus 7 magyar vezér, 7 kun vezér, 7 további vezéralak és 3 vitéz szálláshelyét és nemzetségét ismerteti meg. A vezérnévsorok forráskritikai és helytörténeti elemzése nyomán már régebben rámutattam, hogy az ún. „vezérek " szállásterületei nem egy-egy törzs, hanem egy-egy nemzetség szállasterületének telclnclTmeg. 1 További vizsgálatok pedig arra az eredményre vezették', hogy egy-egy X. századi nemzetség lakterülete általában egy-egy vármegyének felel meg. Már a hun—magyar krónika szerzője úgy rajzolja meg a fejlődést Szkítiában, hogy a nemzetségből lesz a provincia (Habet . . . provincias C et VIII. ... ob centum et octo progenies).2 A provincia szó az Árpád-korban megyét jelöl. Modern történetírásunkban Pauler Gyula vette észre, hogy István király a Somogyváron székelő Koppány szállásterületének dézsmáját a pannonhalmi apátságnak adta ; utóbb pedig a pannonhalmi apátság Somogy-megye dézsmáját élvezi. Arra is rámutatott, hogy az Abák két különálló tömbben fekvő szállásterületén egy olyan vármegye alakult — Újvár-megye—, mely két egymással össze nem függő részből állt, a későbbi Abaújvárból és Hevesújvárból. Ennek alapján meg is állapította, hogy István király megyéinek határai részben ,,a nemek felosztása-, birtoklásához alkalmazva" állapíttattak meg.3 1945—46-ban a magyar nemzetségek öröklött jogon bírt birtokait Karácsonyi munkája nyomán 1 : 400 000 arányú faluhatáros térképre vetítettem. Ε munka nyomán nemcsak az derült ki, hogy a vármegyék az ország legkülönbözőbb vidékein egy-egy nemzetségfőtől származó genus eredeti szállásbirtokaikat zárják körül, TFiánem meglepő összefüggések mutatkoztak a vár, az uralkodóház által kisajátított területen levő törzsnévi helynevek és a maradék nemzetségi birtoktestek között. Mielőtt ezeket az összefüggéseket konkrét példákon bemutatnám, szükségesnek látszik, hogy megvilágítsuk a nemzetségi szállásterület, a vár és a törzsnévi helynév X. századi szerepét. 1. Van-e határa a nemzetségi szállásterületnek? Ausztrália és Óceánia gyűjtögető és vadász életmódot folytató nemzetségeinek vizsgálata során kiderült, hogy az „egy-egy embercsoport által cserkészett terület határai más csoportok által is elismertek voltak s hogy a terület használata nemzedékről nemzedékre szállt".4 Az állattenyésztő nomád 1 Krónikáink 97. kk. 1. 2 SRH. I. 253. 1. 3 A magyar nemzet törtenete az Árpádházi királyok alatt. 2. kiad. 1899 [röviden : Árpádh.Kir.] 25 — 6., 389. I.; ezen a nézeten volt Károlyi Árpád, : Árpád és az Árpádok. 1907. 268. 1. és Glázer Lajos : Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. Cegléd, 1937. 25. 1. 1 Láng János: Ausztrália és Óceánia őslakói házasodási rendjének kialakulása és fejlődése. Kandidátusi ért.kézirat 1958; vö. Schürte : Urgeschichte der Kultur. Leipzig — Wien. 1912. 170. 1.; Thurnwald: Die menschliche Gesellschaft. IV. Werden, Wandel und Gestaltung von Staat und Kultur. Berlin —Leipzig, 1935. 67. 1.
