Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
26 GYÖRFFY GYÖBGY Magyar fiai Szkitiát a 108 nemzetség szerint 108 provinciára osztották (Habet quoque provincias C et VIII... ob centum et octo progenies)?1 ebből erednek a hunok (nemenként 10000 fegyveres) és ebből származik a magyarok 108 neme (nemenként 2000 fegyveres). Ez a 108-as szám nem bírhat előttünk olyan hagyományos értékkel, mint a Hetumoger név, amely egy értelmét vesztett kifejezésben maradt reánk. A krónikaíró is sikertelenül próbálja egyeztetni a honfoglalók hét törzsét (7x30 000 fegyveres = 210 000) a 108 nemzetséggel (108x2000 fegyveres = 216 000).75 De nem is oszolhatott egy magyar törzs 17 nemre, mikor a hagyományos székely nemzetségi szervezet a 6 nemre való tagolódást őrizte meg, a besenyő törzs 5 nemre oszlott s eredményeink szerint a magyar nemek aránya is e körül mozgott. x\ krónikaíró alább meg is mondja, hogy ő a Szkítiából kijött nemek alatt az Ákos, Bor, Aba és más magyar nemzetségeket, ΧΠΙ. századi nemesi nemzetségeinket érti. A bővebb krónikát kivonatoló Kézai világosan kimondja, hogy Magyarországon 108 tiszta nem van, a többi nemzetség jövevény eredetű vagy foglyoktól ered : „Centum enim et octo generaciones pura tenet Hungaria et non plures. Aliae autem, si quae ipsis sunt coniunctae, advenae sunt, vel ex captivis oriundi."7® A 108-as számot megközelítő eredményre jutunk, ha a ma ismert 180 nemzetségből a jövevényeket és az egyfalus, látszólag várjobbágyi eredetű nemzetségeket levonjuk. A 108-as szám tehát nem ősi hagyományon alapul, hanem a Kálmán törvénye alapján nemzetségi joggal birtokló nemek számontartásán.7 7 Hogy ilyenféle listák készültek, ezt bizonyítja a krónikában közölt jövevény (advena) nemzetségek listája, melyet a krónikaíró azzal fejez be, hogy „más jövevény nemzetségek is vannak, melyeknek neveit, noha nekem fel vannak jegyezve, e munkához nem csatoltam".7 8 Az ilyen listák készítésének oka pedig nyilván az volt, hogy olyanok is próbálták birtokaikat nemzetségi jogon biztosítani, akiket az nem illetett, olyanok is „de genere" származtatták magukat, akik nem István-kori nemzetségből származtak. A XIII. század második felében a nemzetségi jogú birtoklás jogi alapja elhalványodott, de jogérvénye is kezdett kétessé válni. A tartományuraságok kialakulásával a kisebb birtokú nemzetségek feudális függésbe kerültek s az ősi jószágokból való kiűzés mindennapossá vált. A kegyelemdöfést Róbert Károly adta meg azzal, hogy a neki ellenszegülő nemzetségek birtokait elkobozta, a merénylő Záh Felicián nemzetségének tagjait pedig kiirtatta. Ennek következménye, hogy az 1329 után következő két évtized alatt a legtöbb nemzetségi monostor birtokállományát szétosztják a rokon családok, s ezzel a nemesi nemzetség utolsó összetartó lánca is széthull.79 74 SRH. I. 253. 1. 75 Uo. 256, 287. 1. 76 Uo. 146. 1. 77 A régebbi véleményeket 1. Tagányi, Ethnographia (Népélet) 1923—24. 129. 1. L. még Krónikáink 88. 1. 78 SRH. I. 304.1. ; ua. rövidebben kifejezve Kézainál uo. 192. 1. 79 Ε folyamattal párhuzamos nemes szavunk jelentésváltozása. Ε szó eredeti értelme 'nemből származó, nemhez tartozó' arra mutat, hogy ez a magyar megfelelője a „de genere, a generatione, ex progenie" kifejezésnek. Ha ez így áll, akkor a XIH. század elején még mindazok a társadalmi rétegek éltek vele, akik valakinek a magvából, neméből származtatták magukat jogi helyzetük nyilvántartása végett. A nemes szó jelentése a „de genere" kifejezés használatával párhuzamosan korlátozódott a várjobbágyságra és a serviensek mind nagyobb csoportjára s az egységes nemesség kialakulásával 'nobilis' értelmet nyert. Egyházi nagybirtokon ezt a folyamatot a iobagio ecclesie... de genere > nobilis iobagio ecclesie > nobilis ecclesie szóhasználat változása tükrözi.
