Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
22 GYÖRFFY GYÖBGY családokról van szó. De mi az értelme, hogy a lóval, fegyveresen szolgáló egyházi jobbágyokat, az egyházi nemesek elődeit és a mezőgazdasági termékekkel adózó udvarnokokat, de a többi szolgáltató kategóriát is nemzetségük, leszármazásuk emlegetésével írják össze? István király veszprémvölgyi görög alapítólevele tanúsítja, hogy a királyi birtokon már a XI. század elején különféle szolgáltató kategóriák voltak, s a király meghatározott számú és „foglalkozású" háznépet adott át az egyháznak (a földműves μετόχια-k mellett lovasszolgát, halászt, révészt, ácsot, kovácsot, kádárt, esztergályost és szőlőművest).53 Ha a következő két évszázad folyamán a szolgálatok specializálódtak is a munkamegosztás fokozódása révén5 4 és a terhek emelkedtek is, az atyáról fiúra öröklődő szolgálatok jellege, sőt néha neve is megmaradt. így az István király törvényeiből ismert miles, a pécsváradi apátság alapítólevelének „szabad" miles-e55 megfelel az egyházi jobbágynak (pécsváradi birtokon 1290 körül nobilis iobagio ecclesie);56 az István király törvényeiből ismert félszabad udvarnok,5 7 mely nevében is őrzi az udvar alá tartozásának emlékét és eredetileg a nádor, a királyi udvar ispánja alá volt rendelve 5 8 egyházi uralom alá jutása után is udvarnok néven szerepel, sőt a pannonhalmi udvarnokok még 1226 körül is „a régi törvények és Szent István király által megszabott kötelességeiket" (antiqua leges et débita eorundem a sanctissimo rege Stephano eis instituta) hangoztatják a nádor, mint ügyük elbírálására kiküldött bíró előtt.59 Ezek a különféle szolgáltató kategóriák a királyi és várbirtokon szolgálatuk neme szerint századokba és tizedekbe osztva,6 0 gyakran falunként elkülönülve éltek, amit mutat a sok foglalkozásnévből képzett falunév ; emellett azonban már a XI. század közepén össze is írták őket,61 s így nehezebben keveredtek el. A királyi birtokszervezetet kis méretekben utánzó egyházi birtokon azonban többféle szolgáltató együtt lakott egy faluban és földközösségben éltek. Ezek pedig az atyáról fiúra öröklődő szolgálatuk nemét csak úgy tudták nyilvántartani, ha számontartották leszármazásukat „nemzetségüket, rokonságukat". Különösen időszerű lett a nemzetség nyilvántartása a XIII. század elején, amikor egyszerre mindenféle birtokon a szolgálatot megálla-53 Ó-magyar olvasókönyv. Pécs. 1929. [röviden: ÓMOlv.] 15—16. 1.; Oyomlay Oyula: Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög szövegéről. Bpest, 1901. 13—14.1. 54 Molnár Erik : A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Bpest, 1949. 221. kk. 1. 66 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Bpest, 1887 — [röviden: Mon.Vat.] 1/4. 1889. 575. 66 ÓMOlv. 109. 1. "II. 55: ,,Si quis illorum, qui vulgo irdvornic vocantur, furtum commiserit,lege liberorum dijudicetur. Testimonium autem eius inter ipsos non recipiatur." Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár 1000—1526. Bpest, 1899. [röviden: Corpus Juris] 42. 1. 58 I. László törvénye IH. 77: „Domi vero comes idem [palatínus] quamdiu ρ ímanserit, super neminem sigillum mittat, nisi supereos duntaxat, qui vocantur udvornik." Corpus Juris 76—78.1. 59 PRT. I. 676. 1. 60 1. László törv. (III. 1) : „nuncius regis per omnes civitates. . . eongreget centuriones et decuriones"; Kálmán törv. (I. 79) : „super unoquoque centurionatu" Corpus Juris 74, 118; Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története. Bpest, 1882. 83—84., 105—08. 1.; Tagányi, Történeti Szemle, 1913. 515. 1.; Szabó Dénes: A dömösi adománylevél hely- és vízrajza. Bpest, 1954. 4. 1. 611. László törvénye IU. 2 : ,,. . . a tempore regis Andreae et a ducis Belae et a conscriptione judicis Sarchas nomine, apud quemeunque aliqui civium, vel illorum, qui dicuntur ewnek vel servi, detinentur. . . regi praesententur" (I. m. 76. 1. vö. jegyzet).
