Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
20 GYÖRFFY GYÖBGY nemzetségek a kürtgyarmat törzsfőnek stb. Ε törzsi lazulásnak nyoma maradt a törzsnévi helynevekben is. Az etelközi hét magyar törzs neve Magyarországon tömegesen felbukkan helynevekben az ország különböző részén. A kürtgyarmat törzs neve azonban ilyen alakban sohasem tűnik fel, hanem csak különállóan, a két összetevőre darabolva : 21 Kürt és 20 Gyarmat helynévben.42 Az eredetileg két kisebb törzsből egyesített kürtgyarmat törzs tehát a a honfoglalás után szétvált két alkotó elemére. A X. században, midőn e helynevek keletkeztek, még mindenki tudta, hogy ki melyik törzsből való s a törzsnevet megkülönböztető népnévként használták, de a hét törzs mint politikai realitás már nem létezett. A nomád népek történetéből tudjuk, hogy a törzs, ez a mesterséges, szervezett alakulat egy katonai csapás, főként pedig az állatállomány elvesztése után milyen könnyen bomlik alkotóelemeire, a természetes családi összetartozáson felépülő nemzetségre, ágra, nagycsaládra (aul-ra), s milyen könnyen jönnek létre új szervezetek.43 Úgy látszik, hogy a magyar társadalomban a lazulás után megindult egy új integrálódási folyamat ; a nemzetségek új csoportosulása volt születőben. Érre enged következtetni az Árpádok uralmi körének kiterjesztése idegen törzsfők nemzetségeire, így pl. ,,Kündü fia Kurszán " szállásterületére, 4 4 erre utal az Árpád fiai és unokái nevét viselő helynevek elterjedése jóval nagyobb területen, mint amekkorát egy törzs elfoglalhatott. S végül, de nem utolsó sorban ezt igazolja, hogy krónikáink már nem ismerik a törzsek nevét, csak a kiemelkedő vezéreket, nemzetségfőket. Amit Konstantinos a törzsi lazulásról ír, az .általában a magyar törzsszövetségre vonatkozik. A kabarokról írt szavai viszont mást mutatnak : ,,Egy fejedelem van náluk, azaz a kabarok három törzsében mind a mai napig". A kabar törzsekre tehát nem áll az, hogy ,,nem engedelmeskednek törzsfőiknek", hanem szilárdan egy fő alatt állnak. Ε jelenség okaira és következményeire a magyarországi viszonyok tárgyalásánál még visszatérünk. A tárgyalt bizánci adatokból fény derül arra, hogy a magyarság törzsekre és nemzetségekre tagolódott, de arra nem kapunk választ, hogy a honfoglaláskori nemzetség a bomlás milyen stádiumában volt. Rokonságon felépülő közösség volt-e még a törzs alcsoportja, a nemzetség, avagy azzal, a nomád társadalmakban nem ismeretlen formával állunk szemben, amikor egy ,,nemzetségfő" nemzetsége több, egymással nem szükségszerűen rokon kisebb nemzetséget fog össze. Annak ellenére, hogy ebben a kérdésben adatok hiján nem foglalhatunk állást, az alábbiakban az eddigi irodalom szóhasználatát követve a törzset összetevő társadalmi alakulatot „nemzetségnek", a törzsfők alatt levő főnököket „nemzetségfőnek" nevezzük, tekintet nélkül arra, hogy a rokonsági kötelékek a „nemzetségben" fennállottak-e avagy sem. A magyarok hét törzsre való tagolódásának emlékét megőrizték krónikáink is a Hétmagyar névben. Ε név eredetileg a hét magyar törzset jelen''•A törzsnévi helyneveket összegyűjtötte Nagy Géza: A magyar nemzetségek. Turul, 1910. 21. kk. 1,, Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. SzIEml. Π. Bpest, 1938. 457. 1. és őt egészítette ki Moór Elemér: A honfoglaló magyarság megtelepülése ós a székelyek eredete. Szeged. 1944. 96. 1. Az oldeveles és helynévi anyagból ez a névsor szép számmal gyarapítható. A Kürtgyarmat törzsnév eredetére 1. Németh Gyula: Honf. M. Kial. 250. 1. 43 Uo. 20. lik. 1. 44 Györfjy György : Kurszán és Kurszán vára. A magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története. Budapest Régiségei [röviden : Bud. Rég.] XVI. 1955. 9. kk. 1.
