Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
18 GYÖRFFY GYÖBGY ledve, télen-nyáron folyvást legeltetik lovaikat."3 5 Bár a törzsekre és nemzetségekre való tagolódás meglétében nem kételkedhetünk, Bölcs Leó adatának értékét gyengíti az a körülmény, hogy e mondatot a magyarokra vonatkozó tudósítás zömével együtt szószerint átvette a VI. és VII. század fordulóján készült Maurikios-féle taktikából, mely a régi türkök harcmodorát jellemzi. Botes Leó önálló beszúrásai között azonban van egy figyelemreméltó kifejezés is ; egy helyen a jellemzésben forrásától eltérően ,,a türkök törzsei" (τά Τούρκων φυλά) kifejezéssel él. Maurikios e helyen semmit sem ír s e kifejezést másutt sem használja,36 amiből világos, hogy Bölcs Leó tudott a magyar törzsszervezetről s egy-egy törzset φνλή szóval jelöl. Részletesebben ismerteti a magyar törzsszervezetet Konstantinos ,,A birodalom kormányzása" c. 950 körül írt művében ; sajnos a társadalmi fogalmak megjelölésében nagyon következetlen. Ö a népet, törzset és nemzetséget egyformán a γενεά 'nemzetség' szóval adja vissza, míg fejedelem, törzsfő és nemzetségfő nála egyaránt άρχων, csak a honfoglalás előtti 7 törzsfőről beszélvén él a βοέβοδος névvel. 38., 39. és 40. fejezetében a következőket írja : „A türkök hét törzsből (γενεά) állottak." ,,. . . az úgynevezett kabarok a kazárok nemzetségéből (γενεά) valók . . . elmenvén letelepedtek a türkökkel együtt a besenyők földjén . . . Egy fejedelem (άρχων) van náluk, azaz a kabarok három törzsében (γενεά), aki máig is megvan." ,,A kabarok és a türkök törzseiről (γενεά). Első a kabaroknak a kazároktól elszakadt előbb említett törzse (γενεά), második a' Nyék (Νέκη), harmadik a Megyer (Μεγέρη), negyedik a Kürtgyarmat (Κονρτονγερμάτον), ötödik a Tarján (Ταριάνου), hatodik Jenő (Γενάχ), hetedik Kér (Καρή), nyolcadik Keszi (Καση). És így egymással összeolvadván, a kabarok a türkökkel a besenyrők földjére telepedtek le." ,,A türköknek ez a nyolc törzse (γενεά) nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak. Első fejük az Árpád nemzetségéből (γενεά) sorban következő fejedelem, és van két másik is, a gyula (γυλάς) és karcha (καρχάς), akik bírói Tisztséget viselnek, de van fejeaeTmë (άρχων) minden törzsnek (γενεά) is."37 Konstantinos ebben a leírásban kétségtelenül a törzsekre való tagolódásról beszél, de hogy a törzsek kisebb egységekből állottak volna, arról nem mond semmit. Pedig a helyzet e tekintetben alig különbözött a besenyőktől, akikről szólván megadja a nemzetségek számát is : „Tudnivaló, hogy egész Besenyőország nyolc tartományra (θέματα) oszlik s ugyanannyi nagy fejedelme van ... Á nyolc tartomány negyven részre oszlik és vannak kisebb fejedelmeik (άρχων) is."38 Ebből úgy látszik, hogy egy-egy besenyő törzs 5 nemzetségből állt. Nagy kérdés már most az, hogy a Konstantinos által festett kép a honfoglalás előtti vagy utáni állapotra vonatkozik-e. A honfoglalás ugyanis Konstantinos szerint olyan körülmények között zajlott le, ami nem hagyhatta 35 Moravcsik Gyula: Bölcs Leó taktikája mint magyar történeti forrás. Századok [röviden : Száz.] 1952. 341. 1.; vö. A magyar honfoglalás kútfői. Bpest, 1900. [röviden : MHK.] 35. 1. 36 üo. 340. ill. 34. 1. 37 Moravcsik Gyula fordítása nyomán Bpest, 1950. 171—79. 1.; a 40. fejezethez vö. még Moravcsik: Nyelvtudományi Közlemények [röviden : NyK.]. L. 1936. 293. 1. alatti fordítását. 38 1. m. 166—67. 1.
