Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL· A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL· AZ ORSZÁGIG. I. 17 Hét-hét oroszlán díszítette a XII. századi esztergomi királyi kápolna falát a trónszék mellett jobbra és balra.31

7—9—11 oroszlán tűnik fel 1200 után Imre és Endre király új típusú pecsétjein a hétszer—kilencszer vágott pajzs vízszintes mezőiben.3

2 A nemzetségi címer oroszlánját általában királyi címerből való átvételne Κ gondolták ; míg a Bor, Csák, Ják és Katisz-nem esetében a heraldika őskorába vezették vissza. Érdekes, hogy oroszlános címer általában olyan nemzetségekben tűnik fel, amelyek a hét vezértől származtatták magukat, így pl. az Elődtől származó Csák-nem, az Óndtól eredő Bor-nem, a Gyulától származó Kán-nem, az Anonymus által Téténytől (Töhötömtől) származtatott és a Gyulákkal egyeredetűnek mondott Zsombor-nem, s talán az Ajtonytól származó Ajtony-nem is. Ezeken kívül csak a Ják és a Kácsik (Kacsics, Katisz) nemben jelentkezik.33

Anélkül, hogy e kérdés vonatkozásaira itt kitérnénk, megállapíthatjuk, hogy az oroszlánt ábrázoló címerkép nem vezethető vissza nemzetségi totemre. Hogyan képzelhető el a nemzetségi totemek továbbélése és a lovagi kultúrába illeszkedése ? Az említett obi-ugor példa mutatja, hogy a „fejedelem" maga és társai, ill. adókerülete nevében még a XVII. században is használja nemzetségi jelvényeként az állatalakot ábrázoló tamgát. A magyar nemzetségfők a nemzetségi szervezet felbomlása után sem felejtették el „tamgáikat", egykori hatalmuk jelképét. A lovagi kultúra meghonosította Magyarországon a sisakon, ill. pajzson viselt családi jelvény, címer viseletét, ami a magyar nemzetségfők utódai számára csak formájában volt új, tartalmában nem.34 A fenti vizsgálódás arra az eredményre vezetett, hogy a honfoglaláskori magyar társadalom — legalább is részben — totem-nemzetségi szervezet volt. * A honfoglaláskori magyar társadalom szervezetét Bölcs Leó és Konstantinos Éorphyrogennetós ismerteti. Bölcs Leó 900 táján írt Taktikája szerint a „türkök", azaz magyarok „a háború napjáig nemzetségek és törzsek szerint (κατά γένη και φυλάς) szétszé-31

Donáazy Ferenc: Az Árpádok címerei. Bpest, 1937. 32. 1.; Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Bpest, 1938. 95. 1.; irodalmát 1. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Bpest, 1954. 134—35. 1. 32

Fejérpataky : Az Árpádok czimcrei. Árpád és az Árpádok. Bpest, 1907. 336. lek. 1.; Donászy (i. m. 4. kk 1.) az aragon címerből magyarázza, mert Imre felesége aragon hercegnő volt. Ha az Árpádoknak már Imre előtt volt címerük, amihez kétség nem férhet, elsősorban az oroszlános címerre gondolhatunk. Az európai heraldikában már a XI. században megjelenik a több lépő oroszlánt ábrázoló címerpaj zs uralkodói jelvényként (Schramm: MGH. Schriften. ΧΙΠ/3. 968. 1.). 33

Ο soma: i. m. 22., 51., 61., 107., 110., 118. 1. A Zsombor-nem címerére 1. a kihalt esküllői Ördög család címerét (Siebmacher: Wappenbuch. Ungarn. IV. Β. 15. Abt. 123. tábla). Az Ajtony nembeli Szuhayak pecsétjén 1598-ban és 1603-ban oroszlán van, viszont Szuhay Mátyás kurucvezér 1659-i pecsétje griffet ábrázol (Csorna: i. m. 22. 1.) 34

A nemzetségi állatjelvények zászlórúdon való viselése kimulatható az ókori Európában a görögöktől eltekintve minden indoeurópai népnél, Elő-Ázsiában, Egyiptomban, de főként a steppelakók között (1. W. Berges és A. Gauert cikkét Schramm : MGH. Schiften. XIII/1.251—561 ). Azókori görög nemzetségek totemcímerüket pajzson viselték. (George Thomson : Studies in Ancient Greek Society. London. 1954. I. 120—23.1.) A nyugati heraldika ma még nem tisztázott XI. századi kezdeteit tárgyalja Schramm i. m. XHI/3. 963—74. 1. 2 Századok