Századok – 1958

Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12

A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG* (I. RÉSZ) A nemzetség Λ magyar történeti köztudatban a nemzetség kifejezésen több fogalmat értenek. Ahhoz, hogy e kérdésben tisztábban lássunk, meg kell vizsgálnunk mind a honfoglalás előtti, mind a XIII. századi magyar társadalom nemzetségi tagozódását. Azok a népek, amelyeknek elődei a magyarság kialakulásában szerepet játszottak — az obi-ugorok és törökök — feltűnésükkor patriarchális totemnemzetségi szervezetben élnek. Csernyecov az obi-ugor nemzetség jellegzetes vonásait az alábbiakban jelöli meg : 1. Minden nemzetség közös nevet visel, mely olykor állatnév, olykor ősnév ; néha egy nemzetségnek több neve is van. 2. Minden nemzetségnek közös jele, tamgája van, mely valamely állatot ábrázol. 3. A nemzetségben jellegzetes személyneveket használnak. 4. A nemzetség közös őst tisztel. 5. A nemzetségnek közös temetője van. 6. Közös nemzetségi vérbosszú van. Ε jellegzetességekhez járul a nemzetség közös területe (a XVII. századtól az adókerületnek felel meg) és az a sajátos vonás, hogy a nemzetségek két exogám csoportra, frátriára (sir) oszlanak; az egyik frátria neve mös, a másiké por.1 Steinitz szerint ez a mös és por nép összeolvadására vezethető vissza. A mös (~moús) név egyezik a vogulok maiísi nevével és a magyar népnév első magy- elemével ; a por név egy régi urálvidéki nép nevével, mely a cseremisz (mari) népnek a votjákok (udmurt) által használt por nevében maradt fenn. Szerinte a fejlettebb lótartó ugor möé elem hagyatéka lehet az obi-ugorok őskultusza, míg totemizmusuk a fejlődés kezdeti fokán álló halász—vadász por elemre vezethető vissza.2 * Tekintettel a felvetett kérdések fontosságára, jelen cikket a Századok szerkesztősége abban a meggyőződésben bocsátja közre, bogy ezz 1 a magyar őstörténet és a korai feudalizmus történetéről termékeny vita fog megindulni. Különösen azért tartja szükségesnek a szerkesztőbizottság a tanulmányban foglaltak megvitatását, ill. összeegyeztetését a Kárpát-medencében élt szlávok szerepével, nyelvész ti, régészeti és egyéb hagyatékával, mivel a szerző — sajnálatos módon — jelen tanulmányában ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. 1 V. N. Csernyecov : Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetéhez. Bpest, 1949. 1. kk. 1. 2 Totemismus bei den Ostjaken in Sibirien. Ethnos. 1938. 125. kk.; A finnugor rokonsági elnevezések rendszere. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. Bpest. [röviden : I. Oszt. Közi.]. X. 1957. 327. 1.; vö. Harmatta: Egy finnugor nép az antik irodalmi hagyományokban. Uo.VI. 1954. 350. 1.