Századok – 1958
Tanulmányok - Sashegyi Oszkár: II. József sajtópolitikája 88
106 SASHEßYI OSZKÁR nek terjesztését, ami addig tiltva volt a Habsburg-birodalomban.36 Ő vizsgálta át az erősen katolikus-ellenes Magyar Kurírt s ő engedélyezte Dugonics Etelká-jának kinyomtatását, amit a budai cenzor nem mert imprimaturral ellátni. A világiak közül a színművek és hetilapok cenzora, Hägelin Ferenc Károly szintén szabadkőműves volt.37 Blumauert, a legismertebb szabadkőműves költőt 1782-ben nevezte ki II. József cenzornak. Retzert, a Voltaireért rajongó szabadkőműves, illuminátus költőt 1784-ben vette Van Swieten maga mellé, így a cenzúra, amely Bécsben a század közepéig, másutt még tovább a jezsuiták kezében volt, II. József korában szabadkőműves irányítás alá került. A korra jellemző az is, hogy a Mária Terézia idejében még tudósokból, teológusokból álló testületben II. József idejében már a korabeli Bécs legismertebb költői és irodalmárai foglaltak helyet. Az új cenzúra-rendszer bevezetése a hivatalos egyházi körök heves ellenzésével találkozott. Migazzi bécsi hercegérsek tiltakozásáról már szóltam ; VI. Pius pápa és a magyar klérus is kétségbeesett kísérleteket tett az új rendszer életbeléptetésének megakadályozására. De akadtak kritikusok a felvilágosodás táborában is. Egyesek kevésnek találták az engedélyezett szabadságot, s néhány pamfletíró, a kritika szabadságára támaszkodva, maró gúnnyal írt a jozefinista cenzúra viszonyokról. Steinsberg szkeptikusan jegyezte meg berlini leveleiben : a felvilágosodást nem lehet hajtóvadászattal űzőbe venni.38 A jozefinista cenzúra-gyakorlat következetlenségeit, „rendszertelenségét" is tolla hegyére tűzte. „Ha Ausztriában rendszer volna a cenzúra terén — írta —, azt legalább a valóságos cenzoroknak ismerniök kellene! Tudniok kellene, mit kell enge dél yezniök, vagy eltiltaniok, egészen meghagyniok, megváltoztatniok vagy törölniök. Ezt azonban nem tudják. Erre nincsenek világos szabályaik és törvényeik ; Rosalino gyakran kihúzza ugyanazt, amit Retzer változtatással engedélyez, vagy az elnök változtatás nélkül meghagy, máskor azok változtatás nélkül engedélyezik, amit Swieten báró (az elnök) keresztülhúz. A legtöbb irat az elnök elé kerül dispensatio végett, s neki titkos utasításai lehetnek, amelyek azonban éppen mert titkosak, s mert — úgy látszik — hónapról hónapra változtatják őket, nem tarthatnak számot valódi rendszer nevére."39 Ε szellemes kritikus találó megfigyeléseihez csak annyit kell hozzáfűznünk, hogy a rendszertelenség mélyebb okai a jozefinista cenzúra átmeneti jellegében keresendők. II. József cenzúrája átmenetet alkotott a megelőző egyházi cenzúra és a belőle később kifejlődött rendőri cenzúra között. Ebből magyarázható egyrészt a pedagógiai vonás, ami oly erősen jellemezte, másrészt a magasabb irányításról való tudatos lemondás, ami a veszélyes tendenciák egyszerű elhárítására szorítkozott. Mégis megfigyelhető a jozefinista cenzúra történetében az azt irányító férfiaknak az a szándéka, hogy mindkét irányban elhatárolják magukat : II. József és Van Swieten éppúgy nem akartak egyházi szellemű cenzúrát gyakorolni, mint ahogy az ellen is küzdöttek, hogy a cenzúra egyszerű rendőri intézménnyé váljék. Ez a körülmény 36 A. T. 1786 : 4962. 37 Abafi: i. m. IV. 317. 1. 38 Fr. fíucljinger Sitter von Steinsberg : Briefe aus Berlin über verschiedene Paradoxe des Zeitalters. II. Berlin u. Wien, 17S5. 8. 1. 39 Uo. 10. 1.
