Századok – 1957

Krónika - Történettudományi kandidátusi disszertációk vitái (Gunst Péter; Ránki György; Szabolcs Ottó) 897

KRÓNIKA 911 nagyobb részben a nemzetiség nyelvét is beszélte. Ha pedig mindez így van, felmerül a kérdés, miért rekesztjük ki mindenestől a nemzetiségek önálló ipari fejlődéséből." „A harmadik burzsoá réteg szerepének mellőzése következtében ... az adott nemzetiségi terület kapitalizmusának és burzsoáziájának egyik igen számottevő objektív fejlődési útját szubjektív politikai szempontok alapján szembeállítjuk a nemzeti fejlődést tudatosan képviselő burzsoáziával csak azért, hogy kirekesszük az adott nemzetiség önálló ipari fejlődéséből, — holott a kapitalizmus és a burzsoázia fejlődésének ezen objektív tényezői, a kapitalista fejlődés előrehaladásából táplálkozó nemzeti mozgalomnak szerves és igen fontos tartozékai voltak." Történetírásunkban tehát mindeddig elvileg nem tisztázódott a nemzetiségi területek e harmadik burzsoá rétegének jelentősége, amint az sem, hogy a ..soknemzetiségű állam" feltételének melyik hatása az alapvető ; amelyik a magyarországi kapitalizmus fejlődósét elősegítette, vagy amelyik akadályozta ? Továbbmenően Sándor Vilmos azt hangsúlyozta, hogy Pachnak ,,. . . az a megállapítása, hogy a soknemzetiségű ország feltétele bizonyos mértékig ellensúlyozta Magyarország tőkés fejlődésének az Ausztriától való függőségből származó korlátait, a két mozzanat összekapcsolása révén már rámutat a megoldás útjára, amely véleménye szerint abban áll, hogy a »soknemzetiségű állam« feltételét nem szükséges és talán nem is helyes a magyarországi kapitalista fejlődés harmadik feltételének tekinteni. Ugyanis az Ausztriától való függőség feltétele, valamint a soknemzetiségű állam feltétele sem külön, sem együttesen nem fejezik ki kielégítően a magyarországi kapitalizmus 1867 — 1918 közötti fejlődésének alapvető feltételét, a dualista rendszer legfontosabb vonását : a soknemzetiségű dualista állam függőségi rendszerét." Holott ez a meghatározás sokkal szabatosabb, mint azok, melyeket történetírásunk eddig használt. „Helyesebb lenne a megjelölés a gyarmati és félgyarmati függőség problémájának szabatos, egyértelmű megoldása szempontjából is. A »soknemzetiségű állam« a valóságban a függőségi formáknak a gyarmatállamtól ós a félgyarmatiéi alapvetően eltérő, sajátos típusát képviseli, melynek jellemzésére a jelenleg használatos terminológia nem alkalmas. A »soknemzetiségű dualista állam függőségi rendszere« terminológia bevezetése által a nemzetek közötti függőségnek új. a gyarmatitól, a félgyarmatitól és a monopolkapitalizmus általános függőségi rendszerétől eltérő fogalom alakítható ki és rögzíthető a köztudatban. Megszabadulnánk attól, a dualizmus korszakával kapcsolatosan lépten-nyomon kísértő problémától, amit az okoz, hogy pl. Magyarország függősége Ausztriától gazdasági vonatkozásaiban rendkívül hasonlított, sőt mondhatjuk azonos volt a gyarmati vagy félgyarmati függőség valódi formáival, de ugyanakkor mégis lényegesen különbözött azoktól. Világosabbá válnék az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország imperialista törekvéseinek jellege is, amely abban különbözött a nyugati gyarmatosító államokétól, hogy elsősorban a soknemzetiségű állam függőségi rendszerét törekedett fenntartani és a határaival szomszédos Balkán népekre kiterjeszteni, ami a gyarmati hódítással .való hasonlósága mellett is lényegében eltért attól." Viszontválaszában Pach azt hangsúlyozta, hogy az Ausztriától való függőségnek és a magyarországi nemzetiségi elnyomásnak a „soknemzetiségű dualista állam függőségi rendszere" terminológia keretébe foglalása azzal a veszedelemmel jár, hogy nem fejezi ki világosan sem Ausztriától való függő helyzetünket, sem a magyarországi nemzetiségi elnyomást. Ugyanekkor azonban Sándor Vilmos — Pach véleményével ellentétben — a. külföldi tőkebehatolás adatainak elemzése alapján úgy vélte, hogy ,,. . . a századfordulóig a közvetlenül behatoló osztrák ós más külföldi finánctőkének volt uralmi helyzete a nemzetiségi területek iparában, ezért a századforduló idejére nem lehet megállapítani a magyarországi finánctőke uralmi helyzetét a nemzetiségi vidékek nagyiparának területén, ami egybevág azzal a ténnyel, hogy a magyarországi finánctőke általában a századfordulóig nem vált uralkodóvá a magyarországi nagyiparban ..." Pach Zsigmond Pál viszontválaszában fenntartotta az opponensi véleményében kifejtett álláspontját. Sokoldalú vitát váltottak ki a disszertációnak azok a pontjai, amelyek Magyarországnak Ausztriától való függését elemzik és értékelik. Gyömrei Sándor megállapítása szerint „aligha lehet olyan apodiktikusan állítani, mint ahogyan a szerző teszi . . ., hogy a közös vámterület elnyomta a magyar ipar fejlődésót." Varga Jenő „A magyar ipar jövője" c. tanulmányára hivatkozva azt fejtette ki, hogy a magyar ipar lassú fejlődésének oka az, hogv ,,. . .az összes termelési és szállítási költségeket számba véve az árucikkeket olcsóbban lehet a magyar fogyasztóhoz juttatni, ha Ausztriában gyártjuk, mint hogyha Magyarországon termeljük azokat. Mert a termelés mindig ott történik, ahonnan a piacot a legolcsóbban lehet ellátni." Ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a textil- és vasiparnak Magyarországon rossz szállítási és nyersanyagbeszerzési telephelye van. „Sajnos, Sándor Vilmos a telephelyszámításokat nem végezte el, sőt az