Századok – 1957
Szemle - Oxford Regional Economic Atlas – the U. S. S. R. and Eastern Europe (Ism. Szuhay-Havas Ervin) 868
868 SZEMLE A kis füzet néhány oldalon áttekinthető összefoglalást nyújt a szlovák bibliográfiai munka fejlődéséről és mai helyzetéről, német nyelvű közzététele igen hasznos volt, így szélesebb külföldi olvasóréteg is megismerheti ezeket a kérdéseket. N. E. OXFORD REGIONAL ECONOMIC ATLAS — THE U.S.S.R. AND EASTERN EUROPE (Oxford, University Press. 1956. 134 I., 59 térkép) A SZOVJETUNIÓ ÉS KELET-EURÓPA GAZDASÁGI ATLASZA A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal foglalkozó gazdasági atlasz első része annak a nyolc kötetből álló sorozatnak, amelyet a Clarendon Press közgazdasági és kartográfiai munkaközössége tervezett. A legmodernebb — helyenként irigylésreméltó — nyomdatechnikával kéfzült atlasz a következő rószeki'e osztotta a szocialista országokra vonatkozó gazdag anyagot: földrajz, fizikai földrajz, mezőgazdaság, ipari növények, energiatermelés, ipar és bányászat ós végül néprajz ós történelem. A gazdasági térképek készítésének az a módszere, amellyel a jelenlegi atlasz készült, nem ismeretlen, ugyanezzel a technikával készült az egész világ gazdasági életét felölelő Oxford Economic Atlas of the World című tnunka is. Áttekinthetőségükkel, szép és ízléses színezésükkel különösen kitűnnek a szocialista országok földtani, meteorológiai, erdészeti és közlekedési térképei, igen szépek a vegetációt és a termőtalajt feltüntető oldalak, a 22— 23. oldalon látható domborzati térkép pedig kivételes kartográfiai bravúrral készült. Mielőtt kritikai megjegyzéseket tennénk, meg kell dicsérnünk az atlasz rendkívüli pontosságát és fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az eddig bizony igen közepes színvonalú angol kartográfia az elmúlt néhány esztendő alatt szemmellát hat óan előretört, és nemcsak modernségével, hanem minden részletre kiterjedő teljességével is kitűnik. A tájékozódást, szolgáló ún. ,,reference"-térképek, bár szépek és pontosak, technikailag még mindig a német és a legújabb szovjet térképek mögött maradnak. Mindenekelőtt azt jegyeznénk meg, hogy nem tartjuk pontosnak néhány térkép címét. így a „Kelet-Németország és Lengyelország" című térkép nem csupán az említett országokat ábrázolja, hanem Nyugat-Ukrajnát, csaknem egész Bjelorussziát, Nyugat-Németország és Magyarország legnagyobb részét, valamint egész Csehszlovákiát. Még szerencsétlenebb a következő térképen a „Moszkva-Donbassz" megjelölés. Ez a térkép ugyanis a Szovjetunió európai területének nagyobb részét ábrázolja a Ladoga és az Onyega tavaktól a Feketetengerig, kelet—nyugati irányban pedig mintegy nyolc szélességi fok terjedelemben. Pontatlan a „Danubia" megjelölés a 10 — 11. oldalon látható térképen, amely a Dima középső és alsó folyása mentén elterülő országokon kívül csaknem az egész Balkánfélszigetet feltünteti, ezért a „Danubia" megjelölés különösen az Adria környékének, Jugoszláviának és Bulgáriának esetében szokatlan. Ugyanezt mondhatjuk a „Nyugat-Szibéria" című térképpel kapcsolatban is, amelyről teljességgel hiányzik Nyugat-Szibéria északi része, „kárpótlásul" viszont ezen az oldalon tanulmányozhatjuk Kazahsztánt és az Uraitól nyugatra eső területek egy részét is. A geológiai, meteorológiai, valamint a talajviszonyokat és a flórát feltüntető térképekről már diesérően emlékeztünk meg. A gabonafélék elterjedését és termelését ábrázoló térképek alapján meglehetősen áttekinthető képet alkothatunk magunknak a szocialista országok mezőgazdaságáról. Kissé zavaros azonban az ipari növényeket ós azok feldolgozását bemutató térkép az 50 — 51. oldalon. Hiányoljuk, hogy a szén- és energiatermeléssel foglalkozó térkép mellőzi az épülőben levő és a már működő erőművek közti különbség feltüntetését. Mindenesetre meg kell jegyeznünk, hogy a kb. 1 : .16 000 000 léptékes, kúpvetületben készült gazdasági térképek reális arányokban ábrázolják ugyan a hatalmas Euráziai kontinenst és kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyes termelvények és iparágak elterjedését ós jelentőségét ábrázolják, egy bizonyos határon túl azonban zavarossá válnak, különösen akkor, ha többféle iparág elterjedését tüntetik fel egyidőben, mint például a gépgyártással foglalkozó térképen (66 — 67.1.). Az említett és bírált módszerrel készült, mégis áttekinthető azonban a nem-vastartalmú fémek bányászatát ábrázoló oldal (78-79. 1.). Sajnos a vasúthálózatra vonatkozó térképet is ugyanolyan alapon kell bírálnunk, mint a gépgyártással foglalkozót. Az ázsiai területek ritka hálózatáról itt is áttekinthető