Századok – 1957

Szemle - Kuzmk; Jozef: Vergangenheit und derzeitiger Stand der slowakischen Bibliographie (Ism. Niederhauser Emil) 867

ÍZEMLE 867 A szerző ezekután már viszonylag érdektelenebb visszaemlékezéseket közöl fogsága idejéből. Reynaud-t eleinte Pétain tartotta várfogságban és az agg áruló minden igyekezete arra irányult, hogy politikai ellenfeleit a hóhér kezére juttassa. Itt inkább csak rövid felvillanások világítják meg a kollaboráns franciák undorító viselkedését, a fasisztabarát és hazaáruló szennylapok szégyenletes cikkeit. 1942-ben Pétain, miután hiába kísérletezett azzal, hogy Vichy-Franciaországon belül ítéltesse cl Reynaud-t ós társait, ellenfeleit átadta újdonsült gazdáinak, a németeknek. Reynaud Hitler haláltáborainak egyikébe, Oranienburgba került, a háború vége felé pedig az Alpok között felállított internálótáborba vitték. Fogságának idejéről Reynaud nem közöl túlságosan érdekes anyagot, említést legfeljebb az a levelezés érdemel, amelyet a fogoly Reynaud Pótainnel folytatott. Kétségkívül igen bátorhangú levelek ezek, amelyek állandóan emlékeztetik Pétaint hazaárulására. Paul Reynaud, a viharosmultú francia polgári politikus könyve persze igen apologikus. Tagadja, hogy a katasztrófához vezető úton hibákat követett volna el. Tekintet nélkül arra, hogy saját személyéről sikerül-e elhárítania a felelősséget vagy sem, könyve mindenekelőtt abból a szempontból figyelemreméltó, hogy egy szemtanútól értesülünk a két háború közti francia polgári politika minden képzeletet felülmúló hitványságáról ós fejetlenségéről. Akár taktikai okokból, akár meggyőződésből tette a szerző, kétségtelen, hogy a Szovjetunit) és a francia kommunisták szerepének értékelése művében határozottan pozitív vonásokat mutat fel. SZCHAY-HAVAS ERVIN JOZEF KUZMÍK : VERGANGENHEIT UND DERZEITIGER STAND DER SLOWAKISCHEN BIBLIOGRAPHIE (Martin 1955, 9, 1 1., IV tábla) A SZLOVÁK BIBLIOGRÁFIA MÚLTJA ÉS JELENLEGI ÁLLÁSA A Szlovák Tudományos Akadémia Nasa Veda (Tudományunk) című folyóiratában jelent meg első ízben ez a kis összefoglaló cikk, amelyet azután német nyelven valamelyest bővítve külön is kiadtak. A cikk rövid áttekintést ad a XVIII. század elejétől a szlovák bibliográfiai irodalom fejlődéséről. A XVIII. és XIX. század fordulóján állítják össze az első kéziratos bibliográfiai jegyzékeket (Rybay és Tablic). A XIX. század derekáról megemlíthető J. M. Húrban, a jelentős szlovák író és politikus összeállítása a szlovák irodalmi életről. A legnagyobb arányú bibliográfiai összeállítás L. V. Rízner szlovák nemzeti bibliográfiája, amely az 1900-ig megjelent könyveket és folyóiratokat dolgozta fel a szerzők betűrendjében. A hat kötetes nagy munka 1927 és 1934 között jelent meg. Azóta néhány adalékot nyújtott ezekhez a könyvekhez J. Ormis és J. Misianik. Az 1921 — 1925 közötti korszakra vonatkozó munkák jegyzékét, a cseh és szlovák szerzők műveit együttesen K. Nosovsky és V. Prazák állították össze. 1928 ós 1938 között évenként jelent meg a Csehszlovák Köztársaság Bibliográfiai katalógusa. A felszabadulás után jelent meg néhány kötet a második világháború alatti évek könyvterméséről, a kurrens bibliográfiát pedig a Slovenská Kniha (Szlovák Könyv) című havi folyóirat közli. 1954 óta a Slovenská Bibliográfia c. folyóiratot Slovenské őasopisy (Szlovák folyóiratok) címen jelentetik meg, ez a folyóiratok bibliográfiai feldolgozása. A cikk felsorol néhány szakbibliográfiát is, amelyek a felszabadulás után jelentek meg, majd rátér a mai bibliográfiai munka ismertetésére. Ennek a munkának egyik központja a Matica Slovenská turócszentmártoni bibliográfiai osztálya, amely 11 bibliográfust és 2 segédmunkaerőt foglalkoztat, ők állítják össze a kurrens bibliográfiákat és országos méretekben összehangolják a bibliográfiai munkákat. Emellett a pozsonyi egyetem bibliográfiai intézete, a kassai állami könyvtár ós a Szlovák Tudományos Akadémia folytat bibliográfiai munkát. Egész Csehszlovákiára vonatkozóan néhány szakbibliográfia is jelenik meg. A könyv felsorol még néhány magyar és lengyel bibliográfiát, valamint a fontosabb szlovák irodalomtörténeti összefoglalásokat is. Végül áttekintést ad a készülő szakbibliográfiákról és rövid statisztikát nyújt az 1919 — 1953 között Szlovákiában megjelent könyvekről és az időszaki sajtóról. A cikk megállapítja, hogy intézményes bibliográfiai feldolgozó munka Szlovákiában csak a felszabadulás Után jött létre.