Századok – 1957

Szemle - Jakó Zsigmond: Paleografie latină cu referire la Transilvania – Sigilografia cu referire la Transilvania (Ism. Makkai László) 851

SZEMLE 851 A munka utolsó két fejezete az üzemek lehanyatlásával és a vállalkozás mérlegének a felállításával foglalkozik. A szilágysági huták lehanyatlását az 1825. évi újabb krízis ós az a körülmény idézte elő, hogy kimerült a közös erdők hamuzsírnak való fakészlete. Ezért a Bánffyak a Kalini erdőt felosztották a családtagok között, a huta felszerelését pedig elárverezték. A vállalkozás mórlegének megállapításával foglalkozva a szerző egy "táblázatot közöl, amelyből kiderül, hogy 1815 ós 1832 között 1379 tonna hamuzsírt termeltek, 143.286 forint gyártási költséggel, 208.306 forint bevétellel és megállapítja, hogy a magyarpataki és kalini hamuzsírhuta története jellemző példa arra, hogy a válságba jutott feudális osztály milyen módon kereste a kiutat a rendszer bomlásával állandóvá vált pénztelenségéből. Végső konklúzióként megállapítást nyer, hogy az üzem átmenet a feudális és tőkés manufaktúra között. Jakó Zsigmond könyve nemcsak tematikáját tekintve érdekes, hanem módszerénél fogva mindvégig lebilincselő olvasmány. A munka tudományos igényű, de azért az ismeretterjesztés feladatait is megoldja. Ha igaz, hogy a történetírás mesterségbeli tudást és művészeti ihletettséget követel, akkor elmondhatjuk, hogy Jakó Zsigmond olyan vérbeli történész, akinek mesterségbeli tudása vitathatatlan, művészete pedig ebből a látszólag száraz témából izgalmas olvasmányt, szinte irodalmi igényű és nyelvezetű alkotást formál. * Azok a Romániában folyó gazdaságtörténeti kutatások, amelyekről e három tanulmányon keresztül is kaptunk ízelítőt, újabb eredmények kimunkálását is sejtetik. Ezért fokozottabb érdeklődéssel várjuk — nem utolsósorban attól a szemponttól is vezérelve, hogy ezek a magyar történelem egységesebb, haladóbb szemléletű megírásában minket is segítenek — határontúli barátaink újabb munkáinak megjelenését. CSATÁRI DÁNIEL J AKÓ ZSIGMOND : PALEOGRAFÍE LATINÄ CU REFERIRE LA TRANSILV ANIA (SEC. XII—XV.) EXTRAS DIN „DOCUMENTE PRIVIND ISTORIA ROMINIEI" I. INTRODUCERE (Bucuresti, Editura Academiei Republisii Populäre Romíné, 1956. 171—230. 1. -f- 25 tábla) LATIN PALEOGRÁFIA TEKINTETTEL ERDÉLYRE (XH-XV. SZ.) SIGILOGRAFIA CU REFERIRE LA TRANSILVANIA (PÍNÁ LA SFÍRSITUL SECOLULU AL XV-LEA) EXTRAS DIN „DOCUMENTE PRIVIND ISTORIA ROMÍNIE1" II. INTRODUCERE (Bucuresti, Editura Academiei Repuhlicii Populäre Romíné, 1956, 561—619. 1. + 7 tábla) PECSÉTTAN TEKINTETTEL ERDÉLYRE (A XV. SZ. VÉGÉIG) Az erdélyi középkori forrásanyaggal való beható megismerkedés, mintaszerű forráskiadványok sajtó alá rendezése és az erdélyi feudális társadalom történetének sokoldalú kutatása után fordult Jakó Zsigmond figyelme a történeti segédtudományok felé. Ezért tudja az írástörténet és az oklevéltan problematikáját gazdag anyagon, gazdaságitársadalmi megalapozással bemutatni. Előző ilyenirányú részlettanulmányai* után ebben a két munkájában paleográfiai és pecséttani összefoglalást nyújt. Tanulmányai a „Documente privind istoria Rominilor" c. forráskiadvány erdélyi köteteinek bevezetéseként elsősorban a kiadott anyag használatát hivatottak megkönnyíteni, de ha tekintetbe vesszük, hogy a középkori Magyarország latin paleográfiája máig sem készült el, pecséttani összefoglalásunk pedig (Kumorovitz és mások kitűnő alapvetése ellenére) szintén nincs, jelentőségük messze túlnő az alkalmi célkitűzésen. * Organizarea caneelariei voievodale ardelene la inceputul secolului al XVI-lea. [Az erdélyi vajdai kancelláriai szervezete a XVI. sz. elején]. „Hrisovul" 1946. 120—131.1.; Les débuts de l'écriture dans les couches laiques de la société féodale en Transylvanie. Nouvelles études d'histoire presentées au Xe congrés des sciences historiques, Rome 1955. Bucarest, 1955. 209—223. 1. 21*