Századok – 1957

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Polišenský; Josef: Az egyetemes történet művelése Csehszlovákiában és a csehországi levéltárak magyar vonatkozású kútfői 800

AZ EGYETEMES TÖRTÉNET MŰVELÉSE CSEHSZLOVÁKIÁBAN 811 lentő városi könyvek, számadások stb. formájában. E kútfők adatait lépésről-lépésre egybe kell vetni a szlovenszkói városok (főként Trnava — Nagyszombat) és a budapesti Országos Levéltár anyagával, amint ezt J. Macúrek professzor s munkatársai teszik hosszú évekre visszatekintő kutatásaik keretében. Mátyás király uralkodása óta tapasztalható, hogy magyarországi feudális családok birtokokat vásárolnak különösen Morvaországban és Sziléziában, olykor igaz, sziléziai vagy cseh eredetű családokról van szó. Az ismertebbek: a nagyluchei Dóczyak, a Czoborok, az Illyésházyak, a Szentgyörgyi grófok, a sziléziai eredetű Ilaugwitzok, a cseh tétovái Tetourok stb. Ez a folyamat a XVI. században éri el delelőjót, amint ezt L. Hosák tanulmányai egész sorában kimutatta. Itt leljük annak a nem ritka észleletnek a magyarázatát, hogy számos családi levéltárban magyar nemesi családok levéltár-töredékeivel találkozunk, iratokkal pl., amelyek a mai Magyarországon fekvő jószágoknak a birtoklási és jobbágy viszonyairól szólanak. A szóbanforgó családok : a Róvayak, Batthyányak, Báthoryak, Dóczyak, Esterházyak, Porgáchok, Erdődyek (a bucovicei levéltár miloticei állagában); a Kálnokyak (id. levéltár brodeki állaga — Brodek és Nez.) Serényi-birtokok (id. levéltár lukovi és lomnicei állaga); Berchtold-birtokok (buchlovi levéltár). Csehországban kevesebb az idevágó forrás ; Breznieén Pálffy-féle militaria, Décinben a ceskálipai állagban Andrássy-féle levelezés, Jirin-ben pedig a csongrádi uradalom regesztratúrája az 1717 — 1823 évekből. A legrégibb oklevelek a Seilernek történeti levéltárában (Historicky archív) találhatók (Bucovicei levéltár, miloticei állag, 1269 — 1945). Hasonló korúak a janovicei (Janovice na Orlikű) orchotovy-i fondjának a legrégibb darabjai is. A Khuen-Bélassycsalád levéltára (2idlochovice — hrusovanyi állag) 1406-tal, a Forgách-családé (Bucovice — miloticei állag) 1433-mal kezdődik. A XVI. században jő ezekhez a Serényi-család levéltára (Brno-lomnicei állag) 1593-as kezdőévvel, a Kálnoky-családó (ugyanott : letovicei állag, 1585). A XVI. század óta amellett lavinaszerűen nő a magyarországi levelezés a két legnagyobb jelentőségű cseh családi levéltárban, nevezetesen a Lobkovicok roudnicei levéltárában (Pátek n. O. — a B. 113 — 119. jelzésű külön állagok) és a Rozmberk-ek tie boni levéltárában (1528 — 29. kezdve értékes ágensjelentések, számadások). Főként az erdélyi fejedelmekkel folytatott levelezésről van szó. A XVH. századi és a XVHI. század eleji felkelésekre vonatkozólag elsőrendű forrásanyag található a cseh levéltárakban. A Bocskai-felkelésre (1605) és a morvaországi betörésre, valamint a rendek vezetőivel folytatott tárgyalásokra vonatkozólag a brnoi és prágai állami levéltárak (1. Kamenicek régebbi közléseit) és a prágai áll. közp. levéltár (Stara manipulace K. 1/130) veendő figyelembe. Bosnyák kapitányi levelezését a brnoi áll. levéltárban (Sb. Frantiskova Musea rkp. G. 11.), az id. Karel 2erotin és Thurzó levelezését Janovicen (Janovice u. R.) a bludovi állagban találjuk. Báthory Istvánnal, Bethlen Gáborral, a Kemény-családdal, az Apaffiakkal és Rákóczival folytatott levelezés tekintetében a Pátekben (Pátek n. O.) őrzött roudnicei fond a leggazdagabb. Bethlen Gábor-vonatkozásokat találunk Mnichovo Hradistén a levéltárban és a könyvtárban is. A legjelentősebb állagok közé tartozik Buquoy katonai kancelláriája az 1621.évi hadjáratra vonatkozó anyaggal (Tíeboú — N. Hrady állag) továbbá Wallenstein kancelláriája (Prágai áll. közp. ievéltár : „Valdstejniana" állag ; vö. Fr. Roubik tanulmányát Wallenstein 1626. évi hadmenetéről Észak-Magyarországon). Kisebb kiegészítések találhatók a többi császári generális irathagyatékában is, így pl. a Collalta-félében (Brno-brtnicei állag). A magyarországi nemesség hadi vállalkozásainak jellegét és a harmincéves háborúban vállalt részvételének formáját tükrözik a brnoi állami levéltár Forgách-állagának oklevelei. A Bethlennel folytatott béketárgyalásokra vonatkozó anyagot tartalmaz a sokolvoi állag Hors.-Tyn-ben (Martiniéi J. A. követsége, 1624.). A II. Rákóczi György elleni harcokról ad hírt Questenberg és Schlick levelezése (Krivoklát) ós Trautsohn iratai (Jindr. Hrádec). A XVH. század második felóben az állami levéltárak elszórt töredékei mellett a következő zártabb levelezések vonják magára a magyar kutató figyelmét : Schwarzenberg (1659-től Ces. Krumlov), Dietrichstein (1673-tól: 2idlochovice — mikulovi állag), Paar (1646-tól : Trebon — bechynői állag), Kaunitz, Questenberg, Vrbna (brnoi áll. levéltár — slavkovi, jaroméíicei, letovicei állagok). A hatvanas évekből fennmaradt R. de Souchesnek Rottallal folytatott levelezése (holesovi járási levéltár), míg a nyolcvanas-kilencvenes évekre nézve a brnoi állami levéltár állagai (főként D. O. Kaunitz) nyújtanak a legtöbbet. Itt találunk a magyarországi protestánsüldözésekről szóló iratokat is. II. Rákóczi Ferenc harcainak a történetéhez pedig 2idlochovice-n (mikulovi állag, főként 1703) és Brnoban (1704), de egyebütt is. Értékes anyagot tartalmaznak gyakran a határmenti kisebb morva városok levéltárai is (pl. Hodonin). A cseh levéltárak közül Cesky-Krumlovban találjuk a baden-durlaeh-í levelezést (1683 —