Századok – 1957

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Polišenský; Josef: Az egyetemes történet művelése Csehszlovákiában és a csehországi levéltárak magyar vonatkozású kútfői 800

812 JOSEF POLISENSKY': AZ EGYETEMES TÖRTÉNET MŰVELÉSE CSEHSZLOVÁKIÁBAN \ 1703), Rychnovban (Rychnov n. Kn.) a Kolovrat-félét. A karlócai béketárgyalásokra, vonatkozó iratokat tartalmaz Jicinben a Schlick-féle állag. Savoyai Jenő levelezése szét van szórva. A XVIII. századi Magyarország gazdaságtörténetéhez, még pedig a morva — magyar kereskedelmi kapcsolatokhoz a morvaországi gubernium levéltára nyújt anyagot (brnoi áll. levélt.: obchod s Uhrami 1705 — 1751), bányászati ügyek találhatók a prágai pénzverő állagában (Prágai közp. áll. levéltár), a Mittrovskyak iratai közt (Pernstejn) ós az ostravai városi levéltárban (az iparmúzeum levéltára). Későbbi évekből valók a manufaktúra kezdetére vonatkozó irományok (Zidlochovice — mikulovi állag); a Kaunitzok próbálkozásai régebbiek, de ezek a mai Szlovenszko területéhez fűződnek, — Id. J. Sebanek tanulmányát. A XVni. század végétől kezdve élénkülő érdeklődés mutatkozik a rendi magyarország viszonyai iránt. J. F. Opiz hagyatékából (Literarno-historicky archiv Národniho musea — Prága) Martinovichnak bizonyos külföldi kapcsolatairól és egyes magyarországi parasztfelkelésekről értesülünk. Egyébként a XVIII. századra nézve a következő levéltárak veendők figyelembe : Chlumec n. C. (E. F. Kinsky, 1729); Dacice (Wallis); Jicin (Schlick); 2idlochovice (Dietrichstein); Opocna (Colloredo, 1786-tól kezdve); Hoíice (Belohrad állag : Meerweldt). 1840 körül kezd Thun Leo érdeklődni a magyarországi nemzetiségi viszonyok iránt (Dőcin). Az 1815 — 1848. évekre vonatkozólag alapvető fontosságú a Metternich-levéltár (prágai áll. közp. levéltár — plasyi állag). Az 1848/49-es magyar forradalom elleni hadműveletek történetéhez ugyancsak terjedelmes anyag áll rendelkezésre, amely távolról sincs kiaknázva. A lehetőségekről némi ízelítőt nyújt B. Sindelarnak a . magyar forradalom morvaországi visszhangjával foglalkozó tanulmánya. Kimagasló fontosságúak Windischgrätz katonai iratai (Hors. Tyn—kladrubyi állag) ós Schwarzenberg (Őrlik), Lobkowitz Nosztic (Pátek n. O.) meg Hohenlohe (Tfebice — batelovi állag) azokat kiegészítő irathagyatéka. Merőben elütő viszont a Berchtoldok (Buchlov) vagy a Villaniak állásfoglalása a magyar forradalommal szemben. 1848 de kivált 1867 után a magyar vonatkozásoknak mind mennyisége, mind jelentősége megcsappant. A tésini kamara iratai (Opavai áll. levéltár — frydeki állag) a Kassaoderbergi vasút építéséhez, a Klein-cóg levéltára (Loucna n. D.) a vasipar történetéhez nyújt bőséges anyagot. A kapitalizmus térfoglalása a mezőgazdaságban tükröződik a Seilernek (Nagymatfalva — bucovicei levéltár, lukovi állag) és a Berchtoldok (Buchlau) uradalmi regesztratúráiban. A janovicei (Janovice u. R.) levéltár a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról szóló kisebb naplószerű adalékokat őriz. 1918-cal a két állam egymáshoz való kapcsolata gyökeresen megváltozik, ezek történetéhez elsősorban a központi kormányszervek levéltárai szolgáltatnak kútfőanyagot. Igen számottevő a török elleni háborúkra vonatkozó kútfők csoportja. Igaz ugyan, hogy e harcok javarésze Magyarország területén zajlott le, mégis a török kérdés jelentőségében meghaladja a magyar nemzeti történet kereteit; az idevágó kútfők számbavétele éppen ezért külön közleménybe kívánkozik. JOSEF POLISENSKY