Századok – 1957

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Polišenský; Josef: Az egyetemes történet művelése Csehszlovákiában és a csehországi levéltárak magyar vonatkozású kútfői 800

AZ EGYETEMES TÖRTÉNET MŰVELÉSE CSEHSZLOVÁKIÁBAN 809 ezt megelőző, akár az arra következő időkből ne őriznének egyetemes történeti vonatkozású anyagot. A régebbi századokban nagyobb számú kútfővel van képviselve az egyetemes történet a volt Korona-levéltárban (ma a prágai Állami Központi Levéltár gondozásában), a brnoi és opavai volt tartományi (ma állami) levéltárakban, továbbá a prágai ós olomouci érsekség, de egyéb egyházi intézmények levéltáraiban is, nemkülönben a városiakban és a nagyobb könyvtárak kéziratgyűjteményeiben. A XVI. század elejétől kezdve azonban a tfeboni uradalmi levéltár már egyetemes történeti vonatkozásban is ugyanaz a kincsesbánya, mint aminek Palacky deklarálta a nemzeti történet számára. Túlzás volna ugyan azt mondani, hogy egyetemes történet nem művelhető a volt rozmberki levéltárban őrzött kútfők felhasználása nélkül, viszont a rozmberki anyagot sokoldalúan gyarapítják és egészítik ki Ilradec urainak ós a Slavatáknak Jindfiehüv Hradecben, a Lobkovicoknak s másoknak Roudniceben ránkmaradt irományai. Az irathagyatókok hányatott sorsa hozza magával, hogy pl. Dietrichstein bíboros közéleti tevékenységének írásos emlékei ma már szerteszét keresendők az országban 2idlochovictól és Kromériz-től kezdve Horsovsky Tynig és Mnichovo Hradistéig. S így vagyunk számtalan történeti problémával, írásos emlékeik a levéltárak egész sorában kutatandók fel. A XVI. századi németalföldi vagy a XVII. századi angol forradalom visszhangját megtalálják Tfeboúban és a Rozmberkek levelezőinek és ágenseinek a jelentéseiben, a Lobkovicok páteki (Pátek n. O.) levéltárában, a Wallenstein-féle gyűjteményekben Mnichovo Hradistében, a kroméíizi érseki levéltárban ós a Piccolominiekóben (Náchod), nemkülönben a prágai, a kroméíizi és a mnichovo-hradistéi könyvtárakban. Alapjában véve elmondhatjuk, hogy a források mennyiségi felduzzadása a XVI. század kezdetének nagy kancelláriai korszakával áll összefüggésben. A XVI. század európai politikája minden fontos problémájában nyomon követhető. Külön figyelmet érdemel a török kérdés, amely európai összefüggéseinek teljes bonyolultságában tanulmányozható. Ugyanúgy vagyunk a XVTI. század első felében a harmincéves háborúval : történetéhez Wallenstein, Collast, Gallas és Piccolimini kancelláriája, meg a Thunok, a Besfours-Walderodék, az Aldringenek katonai iratai szolgáltatnak becses kútfőanyagot. A század második felében a magyar rendi felkelőkkel, a törökkel és XIV. Lajossal vívott harcok történetét követhetjük nyomon egészen konkrét részletességgel. Köszönhetjük ezt annak a jelentékeny szerepnek, amelyet az ún. cseh nemesség egy ideig I. Lipót udvarában játszott. Különösen figyelemreméltó az a terjedelmes anyag, amely az Ausztriának és a franciákkal szemben vele szövetkezett hatalmaknak, Németalföldnek és Angliának a kapcsolataira vonatkozik. De nem kevésbé jelentősek az I. Péter korabeli Oroszország viszonyait megvilágító jelentések, amint azt A. V. Florovsky kutatásai sokoldalúan bizonyítják. A XVIII. század irattermése főként a sziléziai, a hétéves háborúra ós a forradalmi Franciaországgal vívott küzdelmekre vonatkozik. A harmincéves háború évei mellett a leggazdagabb dokumentációt felmutató másik korszak az 1815—1848 éveké. A Metternich-levéltár és az azt kiegészítő Gentzhagyatók már önmagában véve is elégséges volna számos oly kérdés alapos tisztázásához, amelyeket eddigelé jobbára csak a régibb irodalom alapján tárgyaltak, egyszerűen átvéve az elődök előadását. Ami e gazdag forrásanyagból kiadásra került, távolról sem jelzi, hogy mi rejlik ebben az irathagyatókban. Számos irat vagy egyáltalán nem került kiadásra, vagy csak nagymérvű kihagyásokkal. Metternich családi levéltára mellett rendelkezésünkre áll munkatársának, majd utódjának Ficquelmontnak a levéltára is, az 1848 — 1850-es évekhez a Thun-családé, továbbá Windischgrätz katonai iratai,'Schwarzenberg Félix levelezésének a töredékei, Chotek naplófeljegyzései stb. Metternich szerepe a forradalmi években és Schwarzenberg minisztersége alatt ezeknek az iratoknak a világánál merőben új jelentőséget nyer — az iratok ugyanis arról tanúskodnak, hogy a felmentett kancellár befolyását továbbra is megőrizte. Az első világháborút közvetlenül megelőző évek osztrák-magyar és wilhelminista német politikájára vonatkozólag jó eredménnyel használhatók azoknak a személyiségeknek az iratai, akik Estei Ferenc Ferdinand környezetéhez tartoztak és 1914 júliusa óta nagy szerepet játszottak. A Waldstein-levelezés és Berchtold levelezésének töredékei mellett főként Czernin iratairól van szó. Az 1918. évet ritkán lénik túl az egyetemes történeti vonatkozások, de azért az 1918 — 1945 években is találunk érdekes adatokat annak tanulmányozásához, hogy mint alakul át a legitimizmus nemzeti szocializmussá és hogy a nácista agresszív politika miként használta fel eszközül az egykori legitimistákat . Földrajzi megoszlás tekintetében igen gazdagok a régi cseh állam egykori részeit (Sziléziát, Lu2ice-Lausitz-ot) és a közvetlen szomszédokat (Szászországot, Bajorországot) érintő vonatkozások. A német vonatkozások túlsúlya persze távolról sem csökkenti a magyar és lengyel történetre vonatkozó kútfők értékét . A feudális oligarchiának a távolabb eső kultúrkörökkel létrejött bonyolult kapcsolatai a XVI. századtól kezdve a cseh levél-