Századok – 1957

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Polišenský; Josef: Az egyetemes történet művelése Csehszlovákiában és a csehországi levéltárak magyar vonatkozású kútfői 800

AZ EG TETEMES TÖRTÉNTET MffVELÉSB CSEHSZLOVÁKIÁBAN 807 •a kíivoklátit, megegyezés alapján közvetlen gondozásába is átvett. Az első köztársaság idején a magán nagybirtok nagy egészében megőrizte túlsúlyát, úgyhogy az Állami Földművelésügyi Levéltár felügyelete alá tartozott uradalmi levéltárak állagainak L. Krejeik által keresztülvitt számbavétele nem sok újat hozott azon túl, ami a fentemlített osztrák kiadványból már 1913 óta ismert volt.2

2 A kutatók a szakszerű kezelés alatt állott treboni, ceskékrumlovi, orlieei, jindíiehűv-hradeci és roudnici levéltárat használhatták, valamint két egyházi levéltárat, a prágait és a kromérizit. Valamelyes tájékoztatást nyújtottak az „Archív zemé ceské" jelentései, a „Casopis pro déjiny venkova" (Folyóirat a vidék története számára) és az 1931 — 1934 években különösen a „Casopis archívni skoly" (A levéltári iskola folyóirata). Egy csapásra megváltozott a helyzet 1945 és 1948-ban. A 12/45 sz. kormányrendelet (dekret) az Állami Földművelésügyi Levéltárnak (1952 óta : „Központi földművelésügyi és erdészeti levéltár" — „Űstrední zem. lesnicky archív — ina a prágai Állami Központi Levéltár V. osztálya), Szlovenszkón pedig a Mezőgazdasági Levéltárnak (Pődohospodársky archív) meghagyta, hogy minden Csehszlovákia területén létező uradalmi levéltárat helyezzenek biztonságba. E feladat végrehajtása 1950-ben a treboni és a ceskykrumlovi levéltárnak átvételével lényegében befejezést nyert. Az uradalmi levéltárakat, az egyetemes történet szempontjából is annyira értékes kútfőanyagukkal együtt törvényes rendelkezés nyitotta meg a kutatók előtt. III Emberfeletti volt a feladat, amit az idézett kormányrendelet a Központi Földműv. és Erdészeti Levéltár 4 — 5 levóltárnokára rótt : Csehországban 1053, Morvaországban 529 uradalom iratanyagának a sorsával kellett törődniök. Sok helyütt, igaz, nem találtak semmiféle levéltári iratot; mintegy 800 volt azoknak az uradalmi gócpontoknak a száma, ahol levéltár egyáltalán nem is jött létre. A többi 750 helyről a levéltárakat fokozatosan a 35 körzeti földműv. és erdészeti levéltárba vonták össze. Ez a 35 körzeti levéltár mind szakképzett vezetést kapott. A munkálatok előrehaladásáról az „Aktualiti ze zemédélskolesnického archivü"-ban (1952, 1953) nyújtottak tájékoztatást, fokozatosan kiegészítve Krejeik régebbi jelentéseit (1929) és E. Janousek-nek a harmincas években a „Casopis archívní skoly"-ban megjelent tájékoztatóit.2

3 A munkálatok végleges eredményét a „Soupis archivú velkostatkű" (,,Az uradalmi levéltárak jegyzéke") rögzíti, amely V. Qerny összeállításában kerül kiadásra. A mezőgazdasági és erdészeti levéltárak azonban az anyag hozzáférhetővé tétele mellett a nemzetgazdaság szolgálatában bizonyos gyakorlati célú kutatásokat is vállaltak. Kútfőfeltáró kutatásokat végeztek az állati és növényi termékek feldolgozásának a történetéhez, a mezőgazdasági termelés ökonomiájához, a termelési eszközök és a termelési viszonyok történetéhez. A kutatások eredményét rögzítő tematikai jegyzék előreláthatólag 1957 végével lát napvilágot. A jegyzék az 1955. december 31-ig elért eredményeket tükrözi, amikor az említett levéltárak is beolvadtak az egységes levéltári szervezetbe, még pedig abban a formában, hogy mind az állami központi levéltáron, mind az egyes igazgatási körzetek („kraj" — amelyekből 20 Csehországra ós 6 Szlovákiára esik) állami levéltárain belül külön mezőgazdasági ós erdészeti osztály alakult. Ezek az osztályok nem mindig voltak az illetékes állami levéltár székhelyén elhelyezhetők s gyakorta még fióklevéltárakkal is rendelkeznek. Szlovenszkón az ottani mezőgazdasági levéltárak (Pődohospodársky archív) szervezeti viszonyai hasonló képet mutatnak. A rendezési munkálatok során tett észleletek szerint az uradalmi levéltárak iratanyaga lényegében három csoportra oszlik : (1) a tulajdonképpeni családi okiratok és levelezések ; (2) birtok igazgatási (gazdasági) iratok ; (3) a tulajdonosok hivatali működésével kapcsolatban létrejött iratok. Minden uradalmi levéltár tehát egy genetikus egészet alkot, amelyet, kivált marxista szemmel nézve az egyén tevékenységét, semmiképpen sem lehet külön uradalmi és külön személyi részre szaggatni. A feudális uradalom gazdasági egység, erre épül fel a közigazgatási felépítmény, még pedig az ún. patrimonialis kormányzat formájában, amely cseh földön egészen 1848/1849 forradalmi korszakáig fennállott. Az uradalmi levéltárakban rejlő kútfőanyag a gazdasági alapot ós a felépítményt a maga szerves egységében világítja meg. Ezen kívül találni itt oly iratanyagot is, amely az uradalom tulajdonosainak a hivatali tevékenységével kapcsolatban jött " Archivalien zur neueren Geschichte Oesterreichs. I. Wien, 1913. 13

A. Erejllk: Pfispévky k soupisu archivü velkjteh statkű. Fraha, 1929; és £'. JanouSek cikkei a Casopis •archivni Skoly-ban (Praha, 1931—38.).