Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
CZELDER ORBÁN, A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC BRIGADÉROSA 769 számára Göncz hajdúváros lakóit. Tállyán, Bártfán és Nyitrán is voltak hívei.112 Czelder és Pongrácz az egyik korabeli német újság, az Europische Fama tanúsága szerint 36 volt kuruc tisztet nyert meg a felkelés számára.113 A felkelés vezetői Pongrácz János és Czelder Orbán voltak. A tervek szerint Czelder a gyalogságot, Pongrácz a lovasságot vezette volna, ha a felkelés már az egész országban kibontakozik. A valóságban azonban a felkelés helyi vezetője Czelder volt, Pongrácz pedig, mint az emigráció küldötte, összefogta az ország különböző területén meginduló mozgalmat és egyben összekötőként szerepelt az emigránsok és a felkelők között.114 A felkelés szálai ugyanis III. Károly király egyik körlevelének tanúsága szerint 10 vármegyére — Aba-Űj, Zemplén, Sáros, Gömör, Szepes, Torna, Ung, Szatmár, Bereg, Szabolcs megyékre terjedt ki, a felkelés tehát ugyanarról a területről indult el, kiegészülve a Felvidékkel, amelyről annak idején a Rákóczi-szabadságharc. Czelder és Pongrácz főbb tisztjei, akik a megjelölt megyékben szervezték az embereket, Pap István, Kapesi Pál és Nutsai voltak.115 Czelderók, miután kellőképpen kiterjesztették a szervezkedést és embereiket elhelyezték az ország minden részén,11 5 " elhagyták gyülekezőhelyüket és megindították a nyílt fegyveres felkelést. 1714 augusztusában abban a reményben keltek fel, hogy mozgalmukhoz az elégedetlenek nagy tömegei csatlakoznak, s így alapját képezhetik egy országosan meginduló felkelésnek. A Czelderék által szervezett katonák előjöttek az erdőkből. Kassa, Eperjes, valamint Tokaj környékén megtámadták a papokat és a Habsburgpárti nemesek kúriáit, melyeket felprédáltak, tulajdonosaikat pedig, ha időben kereket nem oldottak, kíméletlenül megölték.11 6 Létszámuk kb. 1200 fő volt, ami egy kibővített ezrednek felelt meg. A felkelés azonban nem tudott kibontakozni, mert az ország tele volt császári katonasággal és ennek segítségével a bécsi udvar elnyomott minden nyílt fegyveres megmozdulást. A császáriak most is résen voltak. Miután hírét vették a felkelésnek, azonnal összevonták a városokban elhelyezett katonaságot és szétszórták a felkelők csapatát.11 7 A kurucok nem szenvedtek nagyobb veszteséget, mert látva a túlerőt, jelentősebb ellenállás nélkül széledtek szét ; a felsőmagyarországi hegyekbe és a Szepességbe húzódtak vissza, Zömük a Szepes megyei Nyilecz hegységben gyülekezett, ahol megerősítésüket várták a hegyekben bujdosó kurucoktól.11 8 A császáriak azonban azzal, hogy megfosztották őket vezetőiktől, súlyos csapást mértek a felkelőkre. Czelder Orbánt, aki a harc után Lőcsére menekült, 30 társával együtt elfogták, Pongrácz pedig kimenekült az országból.11 9 Czelderék mozgalma kifejezetten függetlenségi mozgalom volt, célja a szabadságharc megújítása lett volna. Mivel a felkelők zömét jobbágyok alkották, természetesen a mozgalomnak antifeudájis éle is volt, vagyis hangot adott a jobbágyság társadalmi és gazdasági követeléseinek Ts. IIa figyelmesen tanulmányozzuk a felkelők összetételét, akkor megállapíthatjuk, hogy zömük a vitézlő rend tagjai közül került ki, akikre a szabadságharc hanyatló szakaszában Rákóczi támaszkodott. Közéjük tartozott Czelder, Pográcz, de a felkelésben résztvevő tisztek és katonák is. Ők a szabadságharc hanyatlása után is inkább a bujdosást. és a harcot választották, semmint hogy beletörődjenek a Habsburgelnyomásba, vagy pedig újra magukra vegyék a földesúri igát. A mozgalmat tehát, amely katonatisztekre, katonákra, kisnemesekre, polgárokra és jobbágyokra támaszkodott, a vitézlő rend tagjai vezették ós bátran mondhatjuk hogy Czelderék felkelése a vitézlő rend felkelése volt a kuruc szabadságharc megújítása érdekében. A felkelés gyors bukásának oka az ország katonai megszállása, a nemzeti egység megteremtésének lehetetlensége volt. Rákóczi sem tudott külföldi segítséget szerezni. Megakadályozta a kibontakozást az a tény is, hogy a felkelők vezetőit mindjárt kezdetben elfogták. A felkelők megmenekült csoportjai vezetőik elfogatása után sem szüntették be a harcot. Időnként elhagyva rejtekhelyüket csoportosan támadást indítottak a nemesi és OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 28. No. 369., O. L. Kancl. concept. Exped. 1715. márc. No. 53. és 1715. febr. No. 73. lls Thaly, i. na. 109.1. Europische Fama. 1714. év. 162. k. 508—509.1. Mercure Historique et politique Hága, 1714. okt—dec. füzet. 1074—1075.1. Másolata OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 23. No. 574. Europische Fama. 1714 év. 162. k. 508—619.1. 0. L. Kancl. concept. Exped. 1714. szept. No. 6. "s Szabolcs vm. lt. Régi oklevelek, fasc. 15. No. 18. llsa A mozgalom országos méreteit mutatja, hogy pl. a Felvidéken kívül Szegeden, Makón, Aradcn és Temesvárott is szervezkedtek a kurucok (OSzKK. Thaly Gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 28. fol. 352), s mozgolódást jelentett a hatóság Simontornyáról is (uo. fasc. 28. fol. 369.). 111 Mercure historique et politique. Hága. 1714. okt.—dec. füzet. 1074—1075. 1. Thaly, i. m. 109.t "'Uo. OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 28. No. 369. O. L. Kancl. concept. Exped. 1715. jül. No. 22. Mercure historique et politique. Há£a. 1714. okt. — dec. füzet 1076. 1. 16 Századok
