Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
CZELDER ORBÁN, A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC BRIGADÉROSA 761 megkapta a méltó választ próbálkozására. Ez a válasz a hűség és becsületesség ritka szép dokumentuma. Czelder megköszönte „őhercegsége gráciáját" és közölte vele, hogy „mostanság nem volna olyan gráciára szükségem, ámbár az ellenség országunkban ennyire penetrált volna is, azzal még az egész országimkat nem praedominálta, Isten eő Szent fölsége maholnap a mi fegyvereinket is megvigasztalja, már az hogy mivel eö Hercegsége országunkba nem úr, hanem tizenhárom városok mind egy csak praefektusa avagyis Direktora, azért eö hercegsége Gráciájához nem lehet semmi bizodalmam ós reménységem s nem is kivánom ; ez alatt egyszeri letett, mert mind a nemes országunkhoz úgy az én kegyelmes Fejedelem eö felségéhez alázatos homágiumomat és hazafiúi kötelességemet utolsó csöpp véremmel pecsétlenem és kontestálnom akarom."5 3 Czelder Orbán betartotta szavát, mert valóban vérével pecsételte meg a haza iránti szeretetét, fejedelme iránti hűségét. Czelder január 22-én megérkezett Késmárkra. Ezrede a városban nyert elhelyezést. A téli pihenőt azonban nem sokáig élvezhették, mert a császáriak január végén Viard és Tollet tábornokok vezetésével megindultak a Szepesség elfoglalására. Februárban be is törtek a vármegyébe. Sikert azonban nem értek el, mert a szepességi városokban elhelyezett kuruc ezredek — Czelder Orbán ezrede (856 fő), Babócsay Ferenc dandára, báró Perényi Miklós ezrede (500 fő), Luzsinszky Sándor ezrede (500 fő), Andrássy Pál (450 fő), valamint Elek Zsigmond 300, és Semsey Miklós 140 főnyi lovasa, Pongrácz János 200 gyalogja és 160 lovasa, Deák Ferenc 600 karabélyosa, ezen kívül Gyürki Pál 450, Hangossy Imre 450 ós Réthey János 500 dragonyosa — visszaverték támadásukat. A császáriak a harc következményekónt először Bethlen és Batizfalvára húzódtak vissza, majd mikor Pálffv értesítette őket arról, hogy Károlyi Sándor átlépte a Garamot és Bottyán Szent-Benedeknél megverte a császári helyőrséget, Viard tábornok haladék nélkül Nyitra felé indult. Tollet pedig visszahúzódott Liptóba.59 A kurucok sikeres védekezése következtében a császári arcvonal a Liptó völgyében épített sáncvonaltól egészen a Garamig megmerevedett. Rákóczi közben azon fáradozott, hogy bomlófélben levő seregét alkalmassá tegye támadó hadműveletek végrehajtására. A császáriak ugyanis a sikertelen szepességi akció után a Dunántúlra összpontosították támadásukat s Rákóczi felismerte, hogy ez az alkalmas pillanat a bányavárosok visszavételére.6 0 A liptói hadjárat előkészítéséből Czelder alaposan kivette a részét. Lőcse környékén új katonák toborzásán, felszerelésén és kiképzésén fáradozott. Munkája azonban nehezen haladt és kevés eredménnyel biztatott, mert a városok polgárai már idegenkedtek a katonáskodástól. Czelder ekkor Bercsényi jóváhagyásával a mezővárosoktól katonák helyett pénzt szedett és azon fogadott zsoldosokat.6 1 így eredményesebb lett a toborzás és a polgárság is meg volt elégedve az intézkedéssel. A hadgyűjtés mellett Czelder más természetű munkát, is végzett. Bercsényi a szepességi fegyvergyártás kibővítése érdekében mesteremberek toborzásával bízta meg, mert a kuruc tisztek közül ő rendelkezett a legnagyobb szervezési tapasztalattal ós a polgárok körében is volt ismeretsége. Az ő szavára a szepességi mesterek könnyebben vállalták a népszerűtlen hadimunkát. Ugyanekkor építőmunkásokat is toborzott Kassa és Munkács erődítési munkálataihoz.6 2 Az augusztus 4-én meginduló liptói hadjáratban Czelder főfeladata a Liptó felől várható ellenséges támadás megakadályozása volt. így a vavrisói sánc ostromában az első rohamon kívül nem is vett részt, ehelyett apró csatározásokat folytatott a hegyekben. Gróf Csáky Mihály altábornagy a liptói hadjárat kudarcáért utólag Czelder Orbánt okolta, mert nem gátolta meg Viard császári tábornokot abban, hogy megközelítse a liptói sáncot. A tények azonban nem igazolták Csákv állítását, aki mások megvádolásával akarta a felelősséget magáról elhárítani. A tényállás a következő volt: Csáky augusztus 3-án megérkezett a dóvallói sáncvonal elé, amely hosszabb ostromnak nem volt képes ellenállni. Augusztus 4-én reggel megkezdte a támadást, melynek eredményeként du. 3 óra után a sáncot védő Tollet császári tábornok maradék 4 — 500 katonájával a vavrisói csillagsáncba vonult vissza. Csáky ekkor ahelyett, hogy rohamot rendelt volna el, a támadást beszüntette, és kiadta a rendeletet a sánc körülzárására. Ezzel elszalasztotta az ellenség megsemmisítésére kínálkozó alkalmat. A kurucok állóharcba' mentek át és kiengedték kezükből a kezdeményezést. •• Uo. " Marki! Árpád: A liptói kuruc hadjárat. Bpest. 1935. 5—6.1. Britz, i. m. 27.1. Thaly, 1. m. 507—514.1. Marká, i. m. 7—8. 1. " OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 11. No. 79., O. L. Rákóczi-szabadságharc lt. II/6 d. 1709 áprilisában kelt levél, és Kamarai levéltár Missiles : Czelder Orbán levelei, 1709. márc. 7-én kelt levél. OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 11. Xo. 79.
