Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
760 BAKSAY ZOLTÁN nappal fegyverben tartván maga gyalogságát, — az iszonyú nagy hideg kinek lábát, kinek kezét, kinek fülét megvette". Ugyanebből a levélből az is kiderül, hogy Czelder becsületes, bátor magaviseletével milyen elismerést váltott ki magának Árva és Liptó vármegyékben : „Bizony az Úr-Isten megsegítene bennünket, mert evvel az emberséges resohitus Óbesterrel készek vagyunk mindnyájan fegyvert fogni."5 3 Czeldernek az árvái ós liptói harcokban tanúsított példás magatartását Rákóczi is méltányolta és katonai érdemeinek elismeréséül brigadérosi rangra emelte.5 4 Ez nagy megtiszteltetés volt a polgár jCzelder Orbán számára, hiszen a nem nemesi származású kuruc tisztek közül Czelderen és Esze Tamáson kívül senki sem érte el ezt a rangot. Az a tény, hogy Czeldert éppen 1709 elején nevezték ki brigadérosnak, nem a véletlenen alapult, hanem a szabadságharc táborában bekövetkezett változásokat juttatta kifejezésre. Rákóczi a szabadságharc első évében a brigadérosi rangot azért vezette be, hogy a nemesi származású tiszteket megkülönböztesse a népi származási! ezredesektől és föléjük helyezze őket.5 5 Később, a szabasághare hanyatlása idején egyre erőteljesebben a vitézlő rendre támaszkodott, s ekkor megváltozott a brigadérosi rang rendeltetése is. Ettől kezdve Rákóczi a vitézlő rend alacsonyabb származású, de tehetséges tagjait nevezte ki brigadérosokká, abból a célból, hogy ellensúlyozza a főnemesi tábornokok befolyását és szinte ellenőriztette velük azok működését. Kénytelenségből az egyes hadműveletek vezetését tábornokaira bízta ugyan, de mindig melléjük állított egy-két, a kisebb nemesség soraiból való brigadórost, akik aktivitásukkal és öntevékenységükkel ellensúlyozták a főúri tábornokok gyakran megnyilvánuló tehetetlenségét. A brigadérosi rang mellé Rákóczi Czeldernek birtokot és ezzel nemességet is adományozott. Az előbbiben azonban nem a legméltányosabban járt el. A labanccá lett Szinnyei Kristóf Sáros megyei jószágából 40 ház jobbágyot és Eperjesen egy fiskális házat ítélt Czeldernek a fejedelem. Á gazdaság nagyrészét, a kastélyt, az udvarházat, a két kocsmát, a szénát, a gabonát, az állatokat és a jobbágyok felét azonban Ottlyk Györgynek adta. Czelder nem volt megelégedve Rákóczi adományával, illetve a birtok ilymódon történő elosztásával. Ha a két adományozott érdemeit tekintjük, akkor semmi , sem menti Rákóczit a részrehajlás vádja alól, hiszen Trencsén és Turóc elvesztésében Ottlyk tehetetlen magatartásának volt a legnagyobb része. Ezért váltotta le Bercsényi őt parancsnoki tisztségéről. Ennek ellenére mégis ő kapta a birtok nagyobbik részét, ami azzal magyarázható, hogy Ottlyk mint főudvarmester, Rákóczi közvetlen környezetéhez tartozott, s széleskörű összeköttetései voltak a szabadságharc legbefolyásosabb személyiségeivel. Czelder Bercsényihez 1708. december 30-án intézett levelében panaszkodik az őt ért méltánytalanság miatt. Nem tudja — írja —, hogy Ottlyk miképpen informálta a fejedelmet cselekedeteiről, de az érdemeket magának tulajdonította és a birtok nagyrészét a maga számára kérte. Kifejti továbbá, hogy a neki juttatott jobbágyoknak a jelenlegi körülmények között semmi hasznát nem tudja venni, de annál inkább tudná használni az Ottlyknak adott gazdaságot. Levele végén Czelder saját személyét Bercsényi pártfogásába ajánlja, döntse el ő, hogy „a fölséges urunk ós a nemes országhoz mutatott hívségemért és szolgálataimért megérdemlettem volna-e azon említett jószágnak collectioját". Czelder a maga igazának biztos tudatában ír, mégis a kérdés végleges megoldása elhúzódott egészen 1709. január 7-ig.6 0 6. A kuruc hadsereg polgári származású brigadérosának egyszeriben megnőtt a császáriak szemében is a jelentősége. Jellemző az akkori állapotokra, hogy Czeldernek mint brigadérosnak első tevékenysége a császári csábítások visszautasítása volt. Rákóczi 1709 január közepén úgy rendelkezett, hogy a Szepességben állomásozó kuruc csapatokat, tekintettel a nagy hidegre és az élelmezési nehézségekre, a városkban kell elhelyezni. Czelder ennek megfelelően Késmárkra indult. Útjában, Igló alatt környékezte meg őt herceg Lúbomirsky Tivadar, az elzálogosított 13 szepesi város sztarosztája, aki már megelőzően is ellenséges érzülettel viseltetett Rákóczi iránt, s kihasználva az alkalmat, Czelder több tisztjét magához csalta.5 7 Most, sikerein felbuzdulva odáig ment, hogy követet küldött a brigadéroshoz és felszólította őt az árulásra. A követ kifejtette, hogy ha Czelder'átáll a császáriakhoz, sokkal nagyobb becsülete lesz, mint a kurucoknál és ezt annál is inkább megteheti, mert a magyarok harca úgyis a vége felé közeledik. Lúbomirsky "Thaly, i. m. 486—489. 1. "O. L. Báró Jeszenik család levéltára. Protocollum Rákóczianutn V. k. 1709. jan. 7-i bejegyzés. OSzKK Thaly gvíiit. Fol. Hun?. 1389. fase. 20. No. 50. és fasc. 19. No. 161. " V. ö. II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. Bpest. 1951. 89. 1. Czelder ekkor sem kapott többet, mint eredetileg. 0. L. Báró Jeszenák család lt. Protocollum Rákóczianumi V. K. 1709. jan. 7. bejegyzés., O. L. Kamarai levéltár. Missiles : Czelder Orbán levelei. 1708. dec. 30-i levél. " 0. L. Kamarai levéltár Missiles: Czelder Orbán levelei. 1709. január közepén kelt levél.
