Századok – 1957

Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751

CZELDER ORBÁN, A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC BRIGADÉROSA 759 5. A trencséni csata után Bécs nagyszabású akciót indított, hogy a tömegeket eltántorítsa Rákóczi mellől. A császár Hodermarszky József ruszin görög-katolikus püspököt használta fel eszközként arra, hogy Magyarországon nemzetiségi és vallási ellentéteket szítson. Hodermarszky 1707 végén kezdte meg működését. A lengyel —magyar határon magához édesgette báró Palocsay Mihály kuruc kapitányt, valamint két nemest és 30 magyar lovast.4

6

1708 nyarának végén már párszáz főnyi ruszin parasztot és szökevény magyar katonát sikerült maga mellé állítania. De ennél sokkal nagyobb veszedelmet jelentett az a körülmény, hogy működésének színhelyét ügynökeinek segítségével kiterjesztette Magyarországra is. Főleg Árva és Liptó nemzetiséglakta vidékein igyekezett bázist teremteni magának. Hodermarszky emberei Bécsből kapott „szerb szabadságot" igérő levéllel járták a falvakat. Sikerült is demagóg ígéretekkel mintegy 30 falut maguk mellé állítani. Ezzel egyidőben, 1708. augusztus 23-án Hodermarszky Lengyelországból betört Magyarországra, s számos hadisiker után Lubomirszkynek, a 13 szepesi város sztarosztájának csapatával egyesülve Késmárk ostromára indult.4

' Ebben azonban megakadályozta őt Czelder támadása, akit a kuruc hadvezetőség a támadók kiverésével és a lázadás elfojtásával bízott meg. Czelder a zendülők árvái gyülevész hadának szétszórása után két ezreddel Hodermarszkyék leverésére indult. Közeledtének hírére Hodermarszky •ós Lubomirszky szétválva, külön-külön, vad futással menekült ki az országból. Ezután a lázadók nem is tudtak már többé magukhoz térni.4

8

Czelder gyors közbelépésével, a kapott parancs pontos, fegyelmezett végrehajtásával felbecsülhetetlenszolgálatottettaszabadságharcnak, mert a lázadás szelleme veszedelmesen terjedt Árva megyében. Okolicsányi Mihály árvái alispán maga-is azt írta Rákóczinak, hogyha Czelder nem tartózkodott volna a vármegyében „a lengyel gyülevész mind magához vonta volna a parasztságot".4

9 A Hodermarszky-lázadás leverése után a bujtogatás még tovább folyt. Czelder azon munkálkodott, hogy a lázadásnak ezeket a minduntalan fellobbanó alattomos tüzeit is kioltsa. 1708 novemberében, amikor a császáriak elfoglalták a bányavárosokat és az öt felvidéki vármegyére (Árva, Liptó, Turóc, Trencsén, Zólyom) is ki akarták terjeszteni hatalmukat, Czelder Liptóba ment, hogy Berthóty szavai szenti „halálra védelmezze a vármegyét". 5

0

A »császáriak támadásáig katonát toborzott, harcra lelkesítette a megye lakosságát, megerősítette az Árva és Liptó megyébe vezető szorosokat és segítette a császáriak által ostromolt Óvárt és Lietavát.5

1

1708 decemberében Bercsényi parancsára átvette az árvái és liptói hadak parancsnokságát. Ezentúl a két vármegye megvédésének súlyos gondja is az ő vállára nehezedett. Heister császári főparancsnok december 30-án Bajmócra érkezett, itt rendezte be főhadiszállását és innen indította meg támadását három oszlopban Árva és Liptó ellen. A két vármegyét biztosító nagy- és kisfátrai, parnicai, stureci sáncokat Czelder Orbán és Andrássy Pál 2400 főnyi gyalogsága védte a több oldalról támadó, túlerőben levő (4200 főnyi) császári csapatokkal szemben. Czelder ruházatlan és rosszul élelmezett katonáival az 1300 — 1600 méter magas hegyekben, embermagasságú hóban és csikorgó hidegben hősi küzdelmet folytatott. Állásait azonban mégsem tudta megtartani, mert az ellenség néhány áruló vezetésével rejtett hegyi utakon a sáncok hátába került. Így kénytelen volt állásait feladni ós katonáival Liptószentmiklósra vonulni, mert tartott attól, „hogy azon kevés vitézlő rendet odavesztette volna". 52 Annak ellenére, hogy Czelder nem tudta megakadályozni az ellenség betörését Árvába és Liptóba, a harcokban nagy állhatatosságot és elismerésre méltó magatartást tanúsított, melyet a szemtanúk is kiemelnek. Okolicsányi Mihály alispán például így ír erről Rákóczinak : „Az ellenségnek mind a három passzuson akarván elég emberül ós dicséretesen ellenállni óbester Czelder uram igazán eleget tőtt". A tovabbiakan melegen ajánlotta Czelder Orbánt a fejedelemnek, hogy a labanccá lett Szinnyai Kristóf jószágából jutalmazza meg, „hadd legyen consolatioja, mert ha egy ember megérdemlette felséged kegyelmét, látja Isten — ez megérdemlette mostani magaviselésére is". Bercsényinek írt levelében pedig így ír : „Való dolog Óbester Czelder uram úgy viselte magát, kifelül egyebet nem mondhatni, hanem: plus fecit quam debuit.; mert ma akarván tartani ezen passzusokat addig biztatta az hadirendet, hogy a nagy hideg időben éjjel" Gróf Károlyi család oklevéltára. V. 744—748.1. " Berwaldszby, i. m. 36. ]. OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 19. No. 115. Vodinla Antal: A munkácsi görög-katolikus püspökség története. Bpest. 1910. 450—451. 1. 48

Bodinka, i. m. 450—451. 1. és Bervialdszky, i. m. 3ß. 1. " OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Knng. 1380. fasc. 19. No. 43 és fasc. 31. No. 253. Thaly. i. m. 439—440. 1. O. L. Rákóczi-szabadságharc l-iéltára. II/6. a. 1708. Nov. 3-án kflt levél. OSzKK. Thalv gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 9. No. 359 és fasc. 19. No. 149. ss

OSzKK. Thalv gvűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 12. No. 190 Thaly, i. ni. 486—488.1.