Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
CZELDER ORBÁN, A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHAIÍG BRIGADÉROSA 755 csapatok vehették fel eredményesen a harcot. Ezért vált szükségessé a kuruc hadsereg regularizálása. Az erre irányuló terv kidolgozása azonban időt vett igénybe. Rákóczi rendeletét csak 1705. január 3-án adta ki. Czelder a kuruc hadsereg regularizálása első végrehajtóinak egyike volt, hiszen nem sokkal a rendelet kiadása után, január 27-ón a fejedelem pátenst küldött neki, melyben reguláris ezredessé nevezte ki és megbízta (így Szepes, Liptó, Turóc, Árva és Trencsén vármegyéből, valamint Lőcse és Kassa városából állítandó reguláris ezred szervezésével és vezényletével.2 2 Nem tarthatjuk véletlennek azt a körülményt, hogy Rákóczi éppen a polgár Czelder Orbánt bízta meg az első reguláris ezredek egyikének megszervezésével. A parasztság ugyanis a regularizáló rendeletet nem fogadta szívesen, mert benne a földesurak, a vármegye uralmának megerősítését s a fegyverfogás önkéntes formájának megszüntetését látta. Ezenkívül idegenkedett a reguláris hadak sorában bevezetett szigorú fegyelemtől is. Ezért e3ett Rákóczi választása Czelderre, aki mint városi polgár és volt hivatásos katona megfelelő katonai tudással rendelkezett, magával hozta a hadseregbe a városi polgárság fegyelmét, és ami talán a leglényegesebb, széleskörű szervezési tapasztalatokkal rendelkezett. Ezrede, amely keze alatt fegyelemhez szokott, főleg polgárokból állott, soraiban pedig nem volt meggyökeresedve a mezei hadak szervezete, tehát könnyen volt regularizálható.2 3 Czelder megbízó pátensének kézhezvétele után azonnal hozzálátott feladatának végrehajtásához. Rákóczi parancsára Keczer Sándor hadbiztos is segédkezett neki. Sok fáradságos munka és nehézség árán sikeresen folytatta a reguláris újoncok toborzását és kiképzését. Ezredén kívül Rákóczi parancsára más ezred számára is toborzott és képezett ki újoncokat, így többek között a fejedelem palotás ezredébe is küldött katonákat.21 1705 június közepéig egyéb feladatai mellett saját ezredét is megszervezte. Ezredének létszáma, a tiszteket nem számítva, 600 fő volt. Kiképzésük jól haladt előre, csak fegyver és ruha dolgában álltak rosszul.2 5 Ezen azonban Bercsényi segített, mert miután szemlét tartott fölöttük, elrendelte felfegyvezésüket. A kuruc csapatok között Czelder ezredét szerelték fel elsőnek a franciák által 1523-ban feltalált szuronyos puskákkal, melyeket a stoószi ós mecenzéfi puskamívesek készítettek.3 6 Annak ellenére, hogy Czelder jól képzett és felszerelt új reguláris ezreddel rendelkezett, csak kisebb feladatok elvégzését bízták ezredére, így nem nyílt alkalma arra, hogy tehetségét teljes nagyságában kibontakoztathassa. Ez a helyzet kisebb megszakításokkal 1708-ig tartott. Czelder háttérbe szorulását két okkal magyarázhatjuk. Az egyik Rákóczinak a szabadságharc fellendülő szakaszában a nemzeti összefogás megteremtéséért folytatot politikájában keresendő, melynek érdekében a fő- és közópnemességnek biztosította a magasabb tisztségeket. Aki nem volt nemes, az legfeljebb ezeres kapitányságig4 vihette. Másrészt pedig az új, reguláris ezredeket általában csak egy-két évi kiképzés után vetették komolyabban harcba. Czelder ezredével 1705. június 20. körül érkezett meg Bercsényi Szentén levő táborába. Ott azt a feladatot kapta, hogy ezredével segítsen védeni a felvidéki vármegyéket a betörő német katonaság ellen ós erősítse meg az ottlévő gyalogságot, amely Bercsényi szerint igen rossz volt.2 7 Közben a szabadságharc történetében jelentős változások történtek. A szócsényi országgyűlés tárgyalta a szabadságért felkelt ország államformájának kérdéseit. Ugyanakkor a főnemesi vezetés nemcsak a hadseregben, hanem a belpolitikai és a gazdasági ügyek intézésében is megerősödött. Az országgyűlésről Rákóczi egyenesen hadba indult. Herbeville császári főparancsnok 16 ezer emberrel Erdély felé közeledett. Erdélyt nem sikerült megmenteni, Herbeville a zsibói szorosnál elébe álló kuruc haderőt szétszórta. A csatában résztvevő ezredek tabellájában Czelder regimentjének nevét is olvashatjuk. Eszerint 600 vagy 700 hajdúval vett részt a csatában.2 8 " II. Rákóczi Ferenc rendelete, melyben megengedi Czelder Orbán ezredesnek,hogy új ezredet alakítson. Kis Tapolcsánv, 1705. I. 27. Lőcsei városi lt. I. o. 244. sz. * " 23 Keczer Sándor levele Lőcse városának, amelyben értesíti a várost, hogy Czelder tisztjei hadgyűjtés Végett odamennek. OSzKK Thaly-gyűjt. Fol. Hung. 1380. fasc. 23. No. 303. Lásd még : Czelder ezredének tiszti névsorát, rnelvből kiderül, hogy beosztott tisztjei kivétel nélkül szepesi szász polgárok voltak. OSzKK. Thaly-gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 20. No. 316. és Berwaldszky, i. m. 16.1. " Eizterházy Antal levele Rákóczihoz a. Czelder által kiállítandó gránátosok ügyében. OSzKK. Thaly gyftjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 17. No. 462., Szepes vm. közgyűlésének levele Rákóczihoz akatonák kiállítása tárgyában, OSz"\ K. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. Fasc. 17. No 426. és O. L. Báró Jeszenák család levéltára. Protocollum Rákóczi, iium I. k. 1705. máj. 9. levél. " Hadtörténelmi Intézet Lt. Kuruc háborúk iratai, fasc. 11. Fol. 32. M Britz, i. m. 23. 1. " Archivum Rakóczianum IV. 301. 1. " Uo. 15*
