Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
756 BAKSAY ZOLTÁN Czelder alakja itt megint elvész szemünk elöl és csak a következő évben vehetjük fel ismét a hozzá fűződő események fonalát. A Dunántúl felszabadulása után, 1706. július 24-én ezredét Balogh Ádám ezredével együtt az átkelőhely biztosítása érdekében a dunaföldvári sánc őrzésére rendelték.2 9 Czelder 1706 szeptemberig maradt Dunaföldváron,3 0 majd Starhemberg Guidó császári tábornagy dunántúli betörése idején a Bábaközben hadakozott Andrássy Pál parancsnoksága alatt.31 Ezután megint seregszervezési problémák kötötték le, ezrede redukciójának végrehajtásán munkálkodott.3 2 Az átszervezés után Zsolnán felszenteltette 8 új zászlóját. (Krman Dániel evangélikus superintendens itt elhangzott beszéde az egyetlen nyomtatásban megjelent zászlószentelési emlék, ami a szabadságharc idejéből ránk maradt.3 3 ) 1707 április végén Starhemberg Guidó 12 ezer emberrel .Morvából Nyitra várának elfoglalására indult. Bercsényi megerősítette a várat, a parancsnoki tisztségre pedig Czelder Orbánt tartotta legalkalmasabbnak. Rákóczi, mivel nem ismerte Czeldert, nem helyeselte Bercsényi tervét, ennek ellenére jóváhagyta kinevezését.34 Starhemberg 1707. augusztus 24-ón érkezett Nyitra alá és megkezdte a vár ostromát. Czelder ós ezrede vitézül megállta a helyét a várvívásban gyakorlott császáriakkal szemben. Az ágyútűz jó megszervezésével mindannyiszor visszaverte az ellenség meg-megújuló rohamát. Most már Rákóczi is belátta, hogy Bercsényi jól választott, örömmel írta a fővezérnek : ,,JÓ hír van és látom, hogy nem praejudicál Urbán Czeldernek a Starhemberg Nyitrán való létele."36 Az ostrom mindössze két- három napig tartott, mert Bottyán János tábornok ausztriai betörése visszatérésre kónyszerítette Starhemberget. 4. 1707 őszétől kezdve egyre több jel mutatott arra, hogy a szabadságharc ügye hanyatlani kezd. Csökkent a függetlenségi harc vonzóereje, a katonai helyzet mérlege a császáriak javára billent. Növekedtek a gazdasági nehézségek is. A kuruc vitézek közül azonban sokan voltak olyanok, akik inkább vállalták továbbra is a nehézségek közepette egyre súlyosabb nélkülözéseket és a kockázatot jelentő harcos életet, mint a megaláztatásokkal teljes jobbágysorsot. Nem cserélték fel a kardot az eke szarvával, még akkor sem, ha igen megfogyatkozott bennük a remény, hogy kivívhatják a maguk és a haza szabadságát. Ezek a kuruc vitézek, a vitézlő rend kemény és elszánt tagjai voltak azok, kik a főuraktól elárult, nemesi tisztjeiben mindjobban megcsalatkozott Rákóczit a szabadságharc utolsó, nehéz esztendeiben támogatták. Ebben a válságos időben mutatkozott meg, ki igazán hűséges híve a fejedelemnek. A kitartás, önfeláldozás legszebb példái most mutatkoztak meg. Az eddig háttérbe szorított, félreállított Czelder Orbán katonai működésének is most nyílik tere. A hanyatlás idején töretlenül ível fel Czelder katonai pályája. Ez emeli emberi nagyságát ós kiváló katonai képességeinek értékét. Czelder 1707 november végén elhagyta Nyitrát. Ezután szinte szüntelenül úton volt ezredével, hiszen majd minden hónapban más feladatot kapott. 1708. január 20-án Ocskav brigádjával a Felső-Vágvidék védelmét látta el. Április elején pedig Oeskayval együtt betör Morvába. 1708 júniusában részt vesz a Vágvidék felszabadítására irányuló harcokban, melyeket Bottyán János tábornok vezetett.3 6 Bottyán július 4-én Czeldert a készülő morvánkai híd őrzésére, a sáncmunkák gyorsítására, valamint a labanc Tömetvény várának ostromára rendelte.3 7 " OSzKK. Tlialv gyűjtemény. Fol. Hung. 1389. fasc. 11. No. 32. és fasc. 18.Xo.35. Lásd még, Kecskeméti megyei lt. Régi oklevelek. 10. k. No. 20. 30 Rákóczi az esztergomi parancsnoksággal Bottyánt vagy Gyürki Pál ezredest, akarta megbízni. Bottyán azonban betegsége miatt nem vállalta, Gyürki pedig különböző ürügyekkel tért ki a megbízatás elől. Ekkor javasolta Vay Ádám Czelder Orbánt és Horváth Tamást a parancsnoki tisztség betöltésére. Kákóczi azonban azt válaszolta, hogy „Se Urbánban, se egyedül Horváth Tamásban elmém meg nem nyughatik". Végülis a francia Bonafouxt nevezte ki parancsnokká. V. ö. Perjés Géza: Esztergom 1706-os ostroma. Hadt. Közi. 1954. 178—179.1., OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 24. No. 131. Rákóczi bizalmatlanságát fejezi ki Czelder esztergomi prancsnoksága ellen : Arch. Rák. I. 631. 1. 31 OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 24 Xcr. 131., Arch. Rák. I. 632.1., és 0. L. Báró Jeszenák család levéltára, Protocollum'Bákóczianum IV. k. 32 A redukció egyrészt a területi hadkiegészítést és az ezredek területi alapon való átszervezését jelentette, vagyis minden kuruc ezredet a redukcióval párhuzamosan megszervezett főkapitányságok alá osztottak be. Ezek állandóan ott tartózkodtak és védték a főkapitányság területét. Ezenkívül a főkapitányság területén jelölték ki azokat a megyéket és helységeket is, amelyeknek az egyes ezredek hadkiegészítéséről kellett gondoskodniok. A redukció másrészt azt is jelentette, hogy megváltoztatták az ezredek egységeinek létszámát, pl. a századok számát csökkentették, ugyanakkor a megmaradt századokon belül növelték a katonák számát, Czelder ezredével Berthóthy Ferenc parancsnoksága alá tartozott, aki a Felvidék keleti részének volt a főkapitánya. Czelder ezredének redukciójára 1. O. L. Rákóczi-szabadságharc lt. V/2 e., OSzKK. Thaly gyűjt. Fol. Hung. 1389. fasc. 18. No. 172 ; fasc. 6. No. 181; fasc. 6. No. 97 és fasc. 23. No. 570. 33 Pozsonyi ág. ev. liceum könyvtára. Actus inauguratíönes vexillorum. Zsolna 1707. III. B. 5. 31 Rákóczi Tár II. 179. 1., és Arch. Rák. V. 418. i. 33 Thuly: Ocskav László, Bpest, 1880. 136—137. 1., és Rák. Tár. II. 129. 1. " Thaly, i. m. 196—200 .1., Rákóczi-szabadságharc lt. II/6.-a. 31 Czelder Orbán levelei. Czelder levele Bercsényihez. O. L. Kamarai levéltár. JIissiles:Morvánka 1708. júl.
