Századok – 1957
Tanulmányok - M. Somlyai Magda: Turkevei szegényparasztok küzdelme a földért 1945–46-ban 716
726 M. SO MIT AI MAGDA bűnében elmarasztalta ezeket a birtokosokat és földjeiket majdnem kivétel nélkül elkobozta és felosztotta a szegényparasztok között. Egy 1945 júliusi jelentés szerint már elkoboztak kilenc 100 holdon felüli birtokot 1658 kat. hold, harmincnyolc 100 holdon aluli birtokot 2230 hold és megváltottak huszonegy 100 holdon felüli birtokot 3681 hold kiterjedésben.2 0 Az elmenekült turkevei birtokosok azonban lassan-lassan visszatértek az országba, betanulták a rendeletet s annak betűibe kapaszkodva a helybeli bizottság döntéseit, minden elképzelhető fórumon, a Megyei vagy Országos Földbirtokrendező Tanácsnál megfellebbezték. Ezt jól tükrözi az alábbi beadvány : „Tudomásomra jutott, hogy a turkevei 4290 sz. tkv. betétben foglalt ingatlannak engem illető % részét mely 36 kh. a bizottság ki akarja osztani s erre vonatkozó felosztási tervet készített és felvette földemet a megváltandó ingatlanok jegyzékébe : — A föld öröklött, rám 36 hold jut, ez pedig nem esik megváltás alá, mert a rendelet 12. §-a világosan kimondja, hogy csak 100 holdon felüli ingatlan esik megváltás alá. A 100 holdon aluli ingatlanhoz a rendelet kapcsán hozzányúlni nem lehet, mert elkobzási ok nem forog fenn, márpedig új jogcímeket a bizottság nem állíthat fel. A. A."2 1 A. A., aki korábban rossz gazdálkodásáról, gazdasága iránti nemtörődömségéről volt híres, most természetesen „aktivizálta" magát, kezdett ragaszkodni a földjéhez. Az idézett, első elkobzást szenvedő R. J., mivel a Megyei Tanácsnál nem tudott eredményt elérni, egyenesen a főispánhoz fordult. „Alulírott R. -T. turkevei lakos —- írja beadványában — azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a Főispán Úrhoz, hogy engem jogvédelemben részesíteni méltóztassék és a Szolnok vármegyei Földbirtokrendező Tanács 51—130—1945 számú határozatának érvényt szerezni szíveskedjék. Bátorkodom a fent nevezett tanács fenti számú határozatát ismertetni, mely szerint 150 kat. hold ingatlanból is a 100 kat. holdon felüli rész igénybevételéhez van joga a turkevei Földigénylő Bizottságnak. Ezzel szemben a Turkevei Földigénylő Bizottság az egész birtokomat kiosztotta július 24-én azzal, hogy azt f. évi okt. 1-vel az új tulajdonosok birtokába fogják juttatni. Tisztelettel kérem ezek alapján a Főispán urat, a turkevei illetékes szervezetét ill. hatóságokat utasítani szíveskedjék arra, hogy a kiosztási munkálatokat szüntesse be, hogy én a birtokom munkálatait szabadon végezhessem a termelés érdekében."22 A főispánnak a földreform intézésébe semmi közvetlen beleszólása nem volt. Mint politikai tényezőnek természetesen jogában állott a kirívó, politikailag káros jelenségek ellen az illetékes fórumokon tiltakozni. Szolnok megye főispánja ez időben jobboldali kisgazda volt, így a kérelmezők— hiszen R. J. nem egyedül volt — joggal számíthattak támogatására. De 1945 nyarán még olyan volt a politikai helyzet, hogy egyszerűen nem volt erő, amely vállalkozni mert volna a már kiosztott földek visszavételére,, még bármilyen „jogos" döntés alapján sem. A turkevei szegényparasztok is, ha már egyszer földhöz jutottak, nem voltak hajlandók azt többet kiengedni a kezükből. Vállalták érte a harcot körömszakadtáig. Harci módszerük a nyílt politikai harc és a paraszti furfang széles skáláján mozgott. El kell ismerni, hogy aki akkor csak a törvény betűit nézte, talán nem is mindig adhatott nekik igazat. De aki földért folytatott 20 Á.L. Szolnok megyei Földhivatal iratai. Központi iratok. Levelezés, sz. n. Továbbiakban Földhivatal iratai. Levelezés.) 21 Á.L. Szolnok. IC. F. B. iratok Turkeve. 22 Á.L. Szolnok. Főispáni iratok 937/1945.
