Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
HADIANYAGGYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT 715 külföldi piacait, hiszen a Balkánon a német cégek versenytársaként lépett fel a vállalat. A Szovjetunió elleni háború kirobbanása után azonban a Standard esetében is érezhetővé vált az a változás, ami a németeknek a magyar gyáriparral szemben elfoglalt álláspontjában végbement. Ettől kezdve a gyár bekapcsolódott a német haditermelésbe. 1941 nyarán kapta a Standard az •első 3,5 millió P értékű német rendelést, de már egy további 4 milliós rendelés is tárgyalás alatt állt,9 6 1942-ben a külföldi, döntően német rendelések értéke közel négyszeresére emelkedett és meghaladta már az 5,7 millió P-t. Ennek következtében azután a gyár termelése az 1941-es 18,4 millió P-ről 25,4 millió Pre nőtt.97 Hasonlóan gyors fejlődést futott be a Magyar Optikai Művek is, amely már a harmincas évek második felében is rátért katonai cikkek gyártására. A gyár 1941-től már kizárólag katonai termelésre rendezkedett be, s 1942-től egyre nagyobb mértékben termelt német megrendelésekre. Óraműves gyújtószerkezeteket, optikai cikkeket szállítanak, s 1943-ban a nagyarányú német megrendelések teljesítésére új épületet is kell emelni. Az építkezést a németek finanszírozták. A gyár fontos gyártmányai közé tartoztak még a löveg- és harckocsi-távcsövek, a különböző földi és légvédelmi lövegek irányzó berendezései stb. Az 1941 és 1944 közötti fejlődést jól jellemzi, hogy a vállalat munkáslétszáma közel megkétszereződött és elérte az 5500 főt,9 8 A Gamma-gyár ugyancsak a háború alatt fejlődött hatalmas vállalattá a fontos katonai termelés révén. A vállalat különböző légvédelmi és tengerészeti műszereket gyártott, s ezekből igen nagy exportot bonyolított le. Jelentős szállításokat folytatott a német hadsereg és az olasz hadiflotta részére is. A vállalat termelésének 80—90%-át exportálták. A rendkívül nagy katonai rendelések gyors fejlődést biztosítottak az üzemnek. Az 1938-ban még csak 400 munkással dolgozó vállalat munkáslétszáma 1941-re 2200 fölé, 1944-re pedig 3000—4000 főre emelkedett. A Gamma-gyár a háború időszakában öntődét, fémárúgyárat létesített, s ezzel jelentősen fejlesztette vertikális üzemeit. A gyár fejlődésével több, jogilag önálló Gamma-vállalat jött létre, s lényegében egy nagyarányú háborús termelést folytató konszern épült ki.9 9 * A hadiipar kiépítése kétségtelen nagy lökést adott a hazai gyáripar s különösen a gépipar fejlődésének. Az az iparág, mely a két világháború között alig fejlődött, termelését nem növelte, krónikus kapacitáskihasználatlansággal küzdött, most néhány év alatt, többszázmillió beruházással, több mint 70 000 új munkás foglalkoztatását tette lehetővé. Ezek a hatalmas beruházások természetesen a háború céljait, a haditermelést szolgálták. Jelentőségük mégis túlnő ezen. Hiszen bármily jelentős is volt a magyar gyáripar háborús vesztesége, az ipari kapacitás s különösen a gépipari kapacitás a felszabadulás után mégis jóval nagyobb volt, mint a második világháború kezdetén. így azon befektetések egy része, melyeket a tőkések a háború céljaira eszközöltek, a felszabadulás után — természetesen a tőkések akarata ellenére — a dolgozók békés építő munkáját könnyítették meg. BEREXD IVÁN—RÁSTKI GYÖRGY 96 Párttörténeti Intézet Archivuma. Standard. 5. és O. L. Küm. Gazd. pol. oszt. 697. Külker, biz. jkv. 1942. 1941. jún. 24-i ülés. 97 Uo. 98 O. L. Iparügyi Minisztérium. 5558-0/B-1945. 99 K. G. L. Gamma. Heti jelentések. Számozatlan. O. L. Küra. Békeelőkészítő Bizottság 1/1-3/1-24/20 és Pesti Tőzsde. 1940. júl. 4. i
