Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
706 IÍBREN1) IVÁN RÁNKI GYÖRGY tették a hadsereg motorizálását. Ez igen nagy feladatok elé állította az autógyártásra berendezett vagy arra alkalmas nehézipari üzemeket. Az állam a győri program keretében nagyarányú megrendeléseket adott ki, melyeknek legyártására néhány nagy nehézipari üzem munkaközösséget hozott létre. A teherautógyártás az ún. Botond program keretében 1938 végén vette kezdetét. A hadseregben 1938 szeptemberében rendszeresítik a Győri Vagongyár által szerkesztett 3 t-s csapatszállító terepjáró gépkocsit (Botond 38 M.),5 6 amelyre az első 1402 db-os rendelést a minisztérium még ugyanez évben adta ki. A teherautógyártási programban hat gyár vett részt ; a Győri Vagongyár, a MÁV AG, a Weiss Manfréd Művek, a Ganz-, a Láng- és Hofherr-gyár. A szállításokat úgy osztották fel, hogy minden gyár termelési lehetőségeinek megfelelően olyan alkatrészeket készítsen, melyekre műszakilag legjobban be van rendezve. Csepelen gyártották pl. a lengőtengelyeket és sebességváltókat. (Az összeszerelést 50—50%-os arányban a Győri Vagongyár és a MÁV AG végezte.) A gyártásra való berendezkedés után 1939. július 1-én szállította a munkaközösség az első 150 db-ot, s az egész mennyiség leszállítását 1940. június 30-ig vállalták. A Botond-program első nagy megrendelésének összege több mint 30 millió P-t tett ki.56 1941-ben adta ki a Honvédelmi Minisztérium a második nagy teherautómegrendelést. Az ún. Botond II. program keretében 1400 kocsit készítettek el a munkaközösségben résztvevő gyárak. A gyártást, mint az előző megrendelésnél, ekkor is felosztották, így az alvázak gyártásában elsősorban a MÁV AG, a Győri Vagongyár és a Weiss Manfréd-gyár vett részt, a motorokat 50—50% arányban a Győri Vagon- és a Láng-gyrár készítette, a felépítmények 50%-át (700 db) ugyancsak a Győri Vagon, *34%-át (480 db) a MÁVAG, 16%-át pedig (220 db) a Ganz készítette, ami egyben a szerelési arányt is jelentette az említett gyárak között.5 7 A Botond 11. megrendelés az 1941— 1943 évekre szabta meg a teherautógyártás programját. 1943-ban azután az állam már kiadta a Botond III. megrendelést is. Ennek kereteiről és teljesítéséről nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, azonban a Győri Vagongyárban 1944-ben már havi 50 db teherautó elkészítése volt előirányozva a program keretében. A MÁVAG 1944 augusztusában már benyújtotta ajánlatát a Botond IV. megrendelésre is, amelynek gyártását 1945 szeptemberétől akarta megkezdeni. Természetesen erre már nem került sor, sőt a Botond III. programját sem tudták megvalósítani.58 A Botond-programok mellett más megrendelések alapján is folyt a katonai teherautógyártás. A Győri Vagongyár Rába Afi 1,5 t-s teherautó típusból 1943-ig mintegy 200 db-ot, 1943—44 folyamán pedig 100 db-ot gyártottak. A Rába-Maros teherautókból pedig, melyeket a Weiss Manfréd, Láng (motor), a Győri Vagon és a MÁVAG (karosszéria, szerelés) gyártottak, mintegy 100 db készült el.59 A katonai rendelések lényegében teljesen igénybevették a gépgyárak teherautógyártási kapacitását. Jól mutatja ezt, hogy az autógyártásra leg-65 H. L. V. K. F. 117-3254. 1938. 56 K. G. L. Győri Vagongyár. 47. 1939. jan. 31-i megállapodás. 57 Uo. 1943. máre. 9-i munkaközösségi értekezlet. 68 Uo. 1943. máj. 29. és AIO. 122. 69 O. L. Küm. Békeelókészítő Bizottság. 1/1. —12. B/28. Ez az anyag, mely a párizsi béketárgyalásokra készült, számos esetben csökkenti a magyar hadiipar tényleges termelését. így ahol az üzemi levéltári adatok mást mutattak, ott az utóbbi adatokat fogadtuk el.
