Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
FI A DIÁN YAGGYÁllTÁS MAO YARORSZÁGON A MÁSODIK VII.Á1IHÁBORI' JUTP 707 jobban berendezett Győri Vagongyár 1942—43 folyamán nem katonai célokra mindössze 20 db 5 t-s, 24 db super és 18 db special teherautót gyártott/"* A polgári forgalomban levő teherautók száma 1938 és 1943 között közel 4000 db-bal nőtt, de ezeknek legnagyobb része vagy a területnövekedés során került Magyarországra, vagy Németországból importálták. A magyar gyártmányú kocsik száma csak mintegy 200 db-bal gyarapodott, ami — ha figyelembe is vesszük, hogy sok régi, tönkrement kocsit cseréltek ki új, magyar gyártmányú kocsival — mindenképpen azt mutatja, hogy a katonai rendeléseken túl csak minimális volt az autóipar termelése.61 A magyar teherautógyártás azonban természetesen a katonai szükségletek kielégítésére sem volt elegendő. Mint a vezérkari főnökség 1943-ban megállapította : „A jelenlegi hadirendünket tehergépkocsikkal már most is csak 33%-ban tudjuk feltölteni, ennek folytán haderőnk ütőképessége erősen korlátozott."6 2 A teherautók mellett a hadsereg korszerűsítése, gépesítése szempontjából fontos volt a tüzérségi vontatói: gyártásának fejlesztése. Ezen a téren már a harmincas években is viszonylag kedvezőbb volt a helyzet, több nagy gépgyár foglalkozott traktorgyártással, s ezek a hadsereg számára is készítettek tüzérségi vontatókat. A vontatógyártás a háború idején elsősorban a Hofherr-gyárban folyt, amelynek munkáslétszáma ezekben az években már túlhaladta a 3300 főt. Több milliós beruházásokkal bővítették az üzemet, új acélöntő- és szerelőműhelyeket építettek.6 3 A szovjetellenes háború idejérr a gyár — a teherautógyártási programban való részvételen túl — mintegy 700 db K. V.—40 és K. V.—40 tüzérségi vontatót gyártott. 1943-ban a gyár 218 db vontatóra kapott megrendelést. A termelőképesség ekkor havi 15 db vontató volt6 4 1943-banlépések történtek ugyan a vontatógyártás fokozására^ s az illetékes szervek érintkezésbe léptek minden számbajövő gyárral, azonban ezeknek kapacitását teljesen lekötötték az egyéb katonai rendelések, így sem a Győri Vagongyár, sem a Weiss Manfréd-gyár, sem a MÁV AG nem vállalkozott vontatók gyártására.65 A magyar gépipar autó- és traktorgyárt ó ágazatából fejlődött ki 1938 után a harckocsigyártás. 1938 előtt Magyarországon nem folyt harckocsigyártás, csupán a Weiss Manfréd Művekben készítettek el néhány mintapéldányt, valamint kisebb mennyiségben páncélautókat. A győri program keretében részletes és — bár abszolút értelemben meglehetősen szűkkörű — a magyar gyáripar termelőképességéhez mérten jelentős harckocsigyártási programot dolgoztak ki.66 A harckocsigyártás megindítása terén az első lépést 1937 októberében a svéd L—60, 7 tonnás harckocsitípus megvásárlása jelentette. Ezt a típust azután 1938-tól Toldi harckocsi néven kezdte gyártani a MÁV AG ; a program keretében 80 db-ra kapott megrendelést. A győri program keretében a Weiss Manfréd-gyár a — már a harmincas években kikísérletezett — V. 4 típusából kapott rendelést 110 db legyártására. A diósgyőri gyár már el is készítette a harckocsikhoz szükséges lövegeket, de időközben rájöttek, hogy ez a típus-60 K. G. L. Győri Vagongyár 1943.-31. Autóosztály. 61 Statisztikai Évkönyv megfelelő évfolyamai alapján. 62 H. L. V. K. F. 182-6347—1943. 63 Horváth — Szekeres: Egy traktorgyár története (kézirat). 162., 170. 1. 64 O. L. Küm. Békeelőkészítő Bizottság. 1/1-12. B/28. és H. L. V. K. F. 178 — 5384—1943. 65 Horváth — Szekeres, i. m. 158. 1. 66 A Győri Vagongyár beíső számításai szerint egy harckocsi elkészítése 10 teherautó elkészítésének munkájával volt egyenértékű. 12*
