Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
HA lJIAN YAGGYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT 705-tottak, így 40 mm-es páncéltörő ágyút, 75 mm-es páncéltörő ágyút, 40 mm-es légvédelmi gépágyút, 40 mm-es Nimród harckocsi-löveget, Túrán és Toldi harckocsi lövegeket stb., valamint aknavetőket. A löveg- és tüzérségi anyaggyártásban Diósgyőrön kívül, illetve azzal egybehangolva egy munkaközösség dolgozott, melyben néhány nagy nehézipari üzem vett részt. Így a páncéltörőágyú gyártásába a MÁV AG, mint fővállalkozó 1942 nyarán egy nagyobb megrendelés — 500 db páncéltörő ágyú — gyártására bevonta a Vadásztölténygyárat. Az utóbbi üzem ezt a megrendelést az érdekeltségébe tartozó EM AG-nak adta tovább. Az eredeti 500 db ágyú rendelésén túl — amit 1943 szeptemberig készítettek el — 1942 decembérben újabb rendelést kapott a gyár 162 db 40 mm-es páncéltörőágyúra, majd 1943 elején a Honvédelmi Minisztérium utasítása alapján a Magyaí Acélárugyár bevonta az üzemet az aknavetőgyártásba is.49 Az aknavetőgyártásban, mint az előzőekből is látható, jelentős szerepet játszott a Magyar Acélárugyár, amely a 81 mm-es aknavetőket gyártotta. A Magyar Acélárugyár 1938 után nagyobb arányú fejlődésen ment keresztül. A győri programmal kapcsolatosan a haditermeléshez szükséges gépek beszerzésén túl nagyarányú felújítási és építkezési munkákat hajtottak végre. Felépítették a gyár finommechanikai osztályát, melynek a haditermelésben fontos szerepe volt. 1942-ben újabb beruházásokkal bővítették a termelést.60 (1943-ban kereken 1000 db aknavetőt készítettek el.) Ugyancsak gyártott aknavetőket a Weiss Manfréd-gyár is, mely 1943-ban 500 db 120 mm-es aknavetőre kapott megrendelést, amihez a sajtolt talplemezt a MÁV AG szállította.51 De bekapcsolódott az aknavető- és lövedékgyártásba a Győri Vagongyár is, amely a 81 mm-es aknavető gyártásából kapott részt és több páncéltörőágyúalkatrészt (cső, csőköpeny és fék kivételével) valamint lövegtalpakat készített.5 2 A győri Vagongyár géposztálya a fegyvergyártáshoz kapcsolódva számos más katonai cikket is gyártott. Áz 1942 és 1943 júniusa közötti évben pl. mintegy 150 db lövegmozdonyt és taligát, töltőasztalokat stb.-t gyártott. A vállalat edényosztálya mintegy 20 ezer páncélsisakot készített, valamint hernyótalpat a harckocsik számára.5 3 Az említett üzemek mellett mint egyes alkatrészek készítői, vagy egyes fegyverek gyártásának részesei más vállalatok is résztvettek a fegyvergyártásban. A Rimimurányi Vasmű salgótarjáni üzeme pl. a géppisztolygyártásba kapcsolódott be stb.5 4 A haditermelés igen fontos ágát képezte a katonai jármű- és harckocsigyártás. Ez annál is fontosabb volt, mivel 1938 előtt nemcsak hogy a hadsereg motorizálását nem valósították meg, de még ennek előkészületeit sem hajtották végre. Magyarországon még 1938-ban is csak 3800 teherautó volt, de ezeknek csupán 1 /3 -a hazai gyártmányú. Teherautógyártás 1936—37-ig nagyabb méretekben — felvevőpiac hiányában — nem is folyt az országban. Ugyanakkor azonban a modern háború követelményei feltétlenül szükségessé 49 K. G. L. Vadásztölténygyár. 8. FR/C. T X/8. 50 Vasművek és Gépgyárak 50 esztendeje. 140. 1. és M. G. I. 52. sz. helyzetjelentése 102. 1. 51 II. L. V. K. F. 178-5384-1943. 52 K. G. L. Magyar Vagon- és Gépgyár. 98., 99. 53 Uo. 31. 64 Uo. 87. 1943. aug. 16. 12 Századok
