Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
704 BEHEND IVÁN—RÁNKI GYÖRGY 43 M puskarendelést kapott, amiből június közepéig 37 000 db-ot leszállított . A Fegyvergyár emellett aknavetőket is gyártott, így pl. 1939 végén 320 aknavetőre kapott megrendelést.4 2 Ugyancsak ez a gyár állította elő a hadsereg gránátszükségletének legnagyobb részét. A Fegyvergyár haditermelésére jellemző, hogy az 1943-as folyamatban levő termelési program a puskák mellett 1410 db 50 mm-es gránátvetőre, 1525 db géppuskára terjedt ki. Ezek mellett rendelést kapott a gyár 250 db nehézpuskára, valamint 9500 db világítópisztolyra, amit anyaghiány miatt az év közepéig még nem vettek munkába.4 3 A Fegyvergyár forgalma 1938-tól 1942-ig 22 millió P-ről 55 millió P-re emelkedett.4 4 1944 őszén a gyárban 8500 munkás dolgozott.4 5 Ugyancsak jelentős szerepet játszott a fegyvergyártásban a Danuviagyár is. Ez az üzem már a háború előtt is igen modern berendezésekkel rendelkezett és különböző új fegyvertípusokat dolgozott ki. A háború kirobbanása után az eredetileg kisméretű, inkább a kísérleti típusok gyártására berendezett gyár rendkívül gyorsan fejlődött. A háború előtti 600 munkásról 1943-ra csupán a törzsgyár munkásainak száma 3400-ra emelkedett. Itt gyártották a speciális automata fegyvereket, golyószórókat, géppuskákat, valamint óraműves légvédelmi gránátgyújtókat. Budafokon a föld alatt rendezte be a gyár géppisztolyüzemét, ahol 1200 munkás dolgozott. Ez az üzem azért jött létre, hogy a magyar hadseregnél is rendszeresíthessék a géppisztolyt. A Danuvia ekkor 45 000 db géppisztolyra kapott megrendelést. 1943 júniusáig ebből mintegy 3 ezer db-ot készítettek el, a teljes kapacitást 1945 júliusra érték volna el. 1943 nyarán a meglevő rendelésállományból még hátra volt 3500 db golyószóró, 1300 golyószóróállvány és 540 db nehézpuska szállítása. Ezek mellett szerepelt még közel 1,5 ezer db harckocsi- és repülőgép-géppuska szállítása is. A Danuvia ezek mellett Székesfehérváron fogaskerék- és motorkerékpár-gyárát rendezett be. 1944-ben a gépek 80%-a már megvolt és az első szériát legyártották. Veszprémben 2200 munkással lőszer- és géppisztolytölténygyárat létesítettek.4 6 A Diósgyőri MÁV AG a magyar ágyúgyártás központja volt. Az üzemet már a győri program keretében kibővítették. A lövegüzem eredetileg 120 munkagéppel 70 000 munkaóra teljesítményre volt képes. Ezt a kapacitást 320 új gép beállításával, új műhelycsarnok építésével jelentősen kibővítették. A beruházás összege 18,5 millió P-t tett ki. Ennek következtében a munkások száma megkétszereződött; 4300 főre emelkedett, de ez a létszám már 1939-ben is kevésnek bizonyult.47 Pontos termelési adatok nem állnak rendelkezésre, azonban 1943-as adatok — az 1944-es termelési előirányzatok — alapján következtetni lehet a kiépített kapacitásra. 1944-ben 1965 db löveget akartak elkészíteni, ami havi 163 db-os, illetve napi 6—7 db-os teljesítményt jelent. Az előirányzatok szerint a termelésből a tüzérség 361 db löveget kapott volna, s 60 löveget a németek számára készítettek. A többi löveg tehát harckocsik, rohamlövegek stb. fegyverzetét képezte. (A tervek szerint még 1940 db tartalékcsövet is gyártanak.)4 8 1943-ban már 16-féle löveget gyár-42 II. L. V. K. F. 177-5040. 1943, 129-5119 ós uo. 178-5384 - 1943. 43 H. L. V. K. F. 187-5384. 1943. 44 K. G. L. Fegyvergyár. 10., 19. 46 O. L. I. M. 57.940/1945. 46 O. L. I. M. 53.728/B —1945 ; H. L. V. JK. F. 174-4688. 1943 és 178-5384-1943. 47 H. L. V. K. F. 124-4077. 1939. 48 Uo. 183-6464. 1943.
