Századok – 1957

Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654

MAGYAR ÉS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1905—1907-BEN A magyar és a szerb munkások és szegényparasztok múltbeli közös harcait kutatva elsősorban annak a területnek történelmi eseményeit kell megvizsgálnunk, amely a mai jugoszláviai Autonóm Vajdaság Tartományból a századforduló idején Magyarországhoz tartozott. Ez a terület az akkori Bács-Bodrog és Torontál vármegyék déli nagyobbik része, valamint Temes vármegye kisebb nyugati része. (A Vajdaságról beszélve a későbbiekben ezt a területet értjük.) Itt éltek — és élnek — szerbek és magyarok a legnagyobb tömegekben együtt. Ennek a területnek a lakossága, főként a XVII. századtól a XIX. századig lefolyt nagy települések és telepítések következtében nemzetiségi összetétel szempontjából igen tarka. Anélkül, hogy a múltban a nemzetiségek rovására erősen hamisított népszámlálási adatok részletes vizsgálatába és bírálatába bocsátkoznánk, megállapíthatjuk, hogy a századforduló idején e terület közel másfélmillió főt kitevő lakosságából a négy legnépesebb nemzetiség a szerb, a horvát , a magyar és a német volt. Mellettük még tízezres tömegekben éltek románok (Torontál és Temes megyékben), szlovákok (az egész területen szétszórtan), rutének (Bács-Bodrog megyében). Települtek azonban erre a területre kisebb számban bolgárok, csehek, székelyek és csángók is. Elöljáróban meg kell említeni, hogy e tanulmány nem lép fel a benne felvetett problémák végleges megoldásának igényével. A vajdasági gazdasági és politikai viszonyok, a szerb nemzetiségi társadalmon belül lejátszódó folyamatok, valamint a Horvátországhoz tartozó Szerémségben élő szerbekkel és a Szerbiával fennállott kapcsolatok alaposabb feltárása és elemzése szükséges ahhoz, hogy a felvetett problémákat megnyugtató módon oldhassuk meg. Külön tanulmányt igénylő kérdés ezenkívül a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a szerb munkásmozgalom és nemzetiségi mozgalom kapcsolata, valamint a szerb szociáldemokrata Agitációs Bizottság tevékenysége. Ezeket a kérdéseket ez a tanulmány csak érinthette, de kellő terjedelemben ki nem fejthette. Mielőtt rátérnénk a terület munkásmozgalmának tárgyalására, nézzük meg röviden a Vajdaság, a nemzetiségek közül pedig a témánk szempontjából bennünket legjobban érdeklő szerbek gazdasági helyzetét a XX. század elején.