Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
MAGYAR ÉS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1905—1907-BEN 655 I. A Vajdaság Magyarországhoz tartozó részeinek gazdasági helyzete a XX. század elején 1. Az ipar fejlődése és az ipari munkásság számának növekedése A Vajdaság gazdasági életében a századforduló idején a mezőgazdaság — mint uralkodó termelési ág — mellett az ipar még igen kis szerepet játszik. Ebben az időben a Vajdaság területén a kisipari jellegű műhelyek mellett még alig találni számottevő gyáripari vállalatot. Az 1900. évben Bács-Bodrog vármegyében még egyetlen 100 munkásnál többet foglalkoztató vállalat sem volt, csak Újvidék thj. városban dolgozott egy üzem 101 munkással. Torontál vármegyében még 50-nél több munkást foglalkoztató vállalatot sem mutat ki az 1900-as statisztika, kivéve a nagykikindai gőzmalmot, amely ekkor 202 munkással dolgozott.1 Az alábbi táblázat világosan megmutatja, hogy a századforduló idején a Vajdaság kereső lakosságának milyen csekély részét foglalkoztatta az ipar, s hogy az iparban foglalkoztatottaknak milyen kis hányada dolgozott a már többé-kevésbé gyáripari üzemeknek nevezhető, 20 munkásnál többet foglalkoztató vállalatokban :2 Ö s t e r m e-16 Iparban dolgozik Ebből 20-nál több munkással dolgozó vállalatnál Bács-Bodrog vm 170 124 35 333 787 Szabadka 18 792 5 104 262 Újvidék 2 584 3 823 373 Zombor 5 505 2 666 67 Torontál vm 192 304 26 423 1 112 Pancsova 1 691 2 375 197 Versec 4 477 2 940 146 A táblázat megmutatja egyrészt azt, hogy mezőgazdasági termeléssel foglalkozik a terület kereső lakosságának túlnyomó többsége, még a thj. városok egy részét sem kivéve. Másrészt látható a táblázatból, hogy Bács-Bodrog és Torontál vármegyékben, valamint a területükön levő thj. városokban az iparban dolgozóknak mindössze 2,6—10%-a dolgozik a 20-nál több munkást foglalkoztató üzemekben. Összehasonlításul megemlítjük, hogy Temesvárott — az ún. Délvidék legerősebb ipari városában — ugyanekkor az ipari munkások több mint 1 /3 -a dolgozik már ilyen üzemekben. A terület ipari helyzetének helyes felméréséhez tudni kell még azt is, hogy a nagyobb munkáslétszámmal dolgozó vállalatok szinte kivétel nélkül malmok, téglagyárak, kendergyárak voltak. Legmodernebb felszereléssel a gőzmalmok rendelkeztek, ezekben azonban igazi gyáripari munkásság nem igen alakulhatott ki, mert a foglalkoztatott munkások túlnyomó része napszá-1 Az 1900. évi népszámlálás. II. kötet 978, 997-998. 1. 2 Az 1900. évi népszámlálás, II. k. 28*-33* 1.
